|
|||
„Legnagyobb mestereim egyike az LSD volt†|
|||
|
Az 1959-ben született Balla Attilát 1984-ben felveszik a stockholmi iparművészeti fÅ‘iskola alkalmazott grafikai szakára. 1988-ban visszajön Magyarországra, elvégzi a képzÅ‘művészeti fÅ‘iskolát. Ma egy Csongrád melletti tanyán lakik, egy hajdani iskolaépületben rendezte be műhelyét. Képei jeles külföldi és magyar gyűjteményekben kaptak helyet, Németországban, Svédországban voltak kiállÃtásai. hvg.hu: Svédországi tartózkodása alatt kezdett el foglalkozni a tudatmódosÃtó szerek hatásának vizuális megörökÃtésével, s ez mindmáig inspirációs forrása. Mit tudunk e szerek és a művészet kapcsolatáról? Balla Attila.: A tudatmódosÃtó szerek, más néven pszichedelikumok nem tartoznak a hagyományos drogok közé, ezért nem tekinthetÅ‘k kábÃtószernek. A kábÃtószer kifejezés válogatás nélküli használata a magyar nyelv sajátja, ebben az esetben ez egy súlyos anomália, amely sok félreértésre ad okot. Ezek a szerek Å‘sidÅ‘k óta az emberi kultúrához tartoznak. Egyes kiválasztott emberek, például a szibériai sámánok mindig azzal a szándékkal használták Å‘ket, hogy „átkerüljenek a túlsó oldalraâ€, személyiségük másik, elrejtett, szakrális világába. De nemcsak a sámánok használtak ebbÅ‘l a célból különleges gombákat, ismert volt az „utazásnak†ez a formája az aztékoknál, vagy az Å‘si indiai kultúrában, ahol a papok tudatállapot változást okozó szómaitalt fogyasztottak. Az antik Görögországban az eleusziszi misztériumok beavatási szertartásain használtak természetes hallucinogént is tartalmazó kükeont. (A beavatottak közé tartozott Platón, a római Cicero és a császárok közül Marcus Aurelius és Hadrianus.) A tudatmódosÃtó szerek a képzÅ‘művészet fejlÅ‘désén is nyomot hagytak. A francia posztimpresszionizmus nagy alkotói rendszeresen abszintot fogyasztottak, márpedig ez az ital akkor keserű ürömöt tartalmazott, amelynek szintén volt tudatmódosÃtó hatása. hvg.hu: Ön milyen tapasztalatokat szerzett ezen a téren? B. A.: A pszichedelikumok hatásának lényege, hogy „átemelnek†egy másik világba, megnyitják azokat a kapukat, amelyeken keresztül eljuthatunk a teremtés misztériumához, amely a közönséges, földi halandó elÅ‘l el van zárva. Márpedig szükségünk van ezekre az utazásokra, mert az emberi tudat minél racionálisabb a technokrata világunk, annál jobban beszűkül. A kapuk bezárultak, egyre nehezebb kinyitni Å‘ket. hvg.hu: Az emberek túlnyomó többsége berendezkedik a valóságos világban, nincs szüksége látomásokra, illúziókra. B. A.: Illúziókra? Szerintem az a kérdés, hogy mit tekinthetünk valóságnak, melyik a valóságos világ, és melyik az illúzió. Az, amelyik itt van, és korlátol képzeteink, programjaink, érzékszervi képességeink miatt erÅ‘sen behatárolt, vagy az, amelyik a kapun túl a végtelenbe nyúli, és nincs alávetve az idÅ‘ és tér korlátainak. Ezt a kérdést egy alkotó embernek mindenképpen fel kell tennie. Érdemes megjegyezni, hogy a „valóságosnak†nevezett világ rohamosan virtualizálódik, az emberek többsége, már csak a televÃzióból és világhálóból értesül arról, mi történik, s közben arról sem vesz tudomást, ami a szomszédságában, akár néhány méterre, a falon túl zajlik. A „másik†világ viszont az egyéniségünk, személyiségünk rendkÃvül fontos tartománya, amelyet meg kell ismernünk ahhoz, hogy tudjuk, kik is vagyunk valójában. hvg.hu: MirÅ‘l lehet megismerni egy képet, melyet tudatmódosÃtó szerek inspirálására festettek? B. A.: Többnyire csak azok vesznek észre határozott különbséget, akiknek volt már pszichedelikus élményük. Transzállapotban a művész szÃnlátása sokkal felfokozottabb, érzékelése „kihegyezettebbâ€. hvg.hu: Kik azok a mai nyugati képzÅ‘művészek közül, akik az inspirációnak ehhez a forrásához folyamodnak? B. A.: A téma köztudottan kényes, ezért csak a sejtéseimre támaszkodhatom. Úgy tudom, az osztrák származású Arnulf Rainer azon kevesek közé tartozik, aki következetesen művészi programjának részévé is tette az LSD-extázist. Köztudott, hogy az amerikai művészetben, zenében, képzÅ‘művészetben, irodalomban már a hatvanas-hetvenes években nyomot hagytak a tudatmódosÃtó anyagok. Sam Francis, Robert Matherwell vagy Georges Mathieu festészetében találunk „kontroll nélküli†korszakokat, képeik a psziché titkos tartalmait, addig elzárt tartományait jelenÃtik meg. Ismeretes, hogy Andy Warhol is élt az inspirációnak ezzel a forrásával. Az irodalomból talán a legismertebb név Aldous Huxley. hvg.hu: A pszcihedelikumok használata nyugaton is „kényes témaâ€, még művészi alkotás céljára is, Magyarországon pedig még inkább az.Még Hollandiában is, ahol a marihuana és a pszichotrop növények használata legális, különbözÅ‘ révületeket okozó gombák betiltása napirenden van, miután egy francia diáklány a hatásuk alatt kiugrottaz ötödik emeletrÅ‘l és meghalt. B. A: Hallottam az esetrÅ‘l. Az a szegény lány tényleg meghalt, de nem lehet tudni, hogy valójában mit szedett be, és ami a legfontosabb milyen körülmények között szedte be. Én Svédországban használtam szintetikus tudatmódosÃtót, LSD-t, kifejezetten azért, hogy a szerzett élményeket felhasználhassam a művészetben. Akcionalista festÅ‘k módjára dolgoztam vele. Senkivel nem cserélném el az Ãgy megszerzett tapasztalataimat. A legnagyobb mestereim egyike volt az LSD. Ilyesmit itthon sose tennék, nem is beszélve arról, hogy senkinek sem ajánlanám, hogy éljen ilyen szerekkel. Tudatában kell ugyanis annak lenni, hogy a pszichedelikumoktól rendkÃvül kellemetlen élményeket is szerezhet az ember. Azt vallom: csak az nézzen bele a „lelki tükörbeâ€, aki egyébként is stabil személyiség, és tudja magáról, hogy nem fog megretteni attól, amivel esetleg szembesül, azaz képes elviselni saját személyiségének addig titkos területeit. Ezek a szerek hasonló eredményeket válthatnak ki, mint egy több éves analitikus terápia, amely ugyancsak képes felszÃnre hozni az emberi egyéniség sötét oldalait is. A pszichedelikumok által okozott extázisban az ember átlépheti a születés és a halál küszöbét, ezt magam is megtapasztaltam már. Érdemes ezt szó szerint venni. A komolyan keresÅ‘ személyes választ kaphat a misztériumra, a lét és a nem lét titkaira. hvg.hu: Nem került még összeütközésbe a hatóságokkal? B. A.: Hála Istennek, nem. Svédországban három-négy évig intenzÃven használtam LSD-t, illetve fogyasztottam psylocibin tartalmú gombákat, de ma már nincs szükségem ilyen intenzÃv inspirációra. Magyarországra költözve az inspiráció más formáit fedeztem fel. Gyakorló buddhista lettem, rendszeresen meditálok. Mára ez lett tudattágÃtásom egyetlen eszköze. Ezen gyakorlatok segÃtenek a teljesség megélésében, ami a képeimen köszön vissza. Pelle János ![]() ![]() ![]() |