|
|||
Mit tehet az intézkedő rendőr? Igazoltatási körkép |
|||
|
Minden eddiginél elégedettebb a hazai közbiztonsággal a magyar lakosság - hozta ki a Tárki felmérése, mégis mÃg európai összehasonlÃtásban rendkÃvül sok - évente 2 millió - igazoltatást végeznek a rend Å‘rei itthon, addig az általános vélekedés szerint még többre lenne szükség. A magyarok hatvannyolc százaléka elégedett a hazai bűnüldözÅ‘ szervek tevékenységével, s csak a családok tizenegy százaléka nyilatkozott úgy, hogy a család valamely tagja volt bűntény áldozata az utóbbi egy évben - derül ki a Tárki közvélemény kutató intézet felmérésbÅ‘l. Az Új Európa Barométer vizsgálat keretein belül tizenkét további poszt-szocialista országgal adatait vetették össze. A tizenhárom ország lakosságát a rendÅ‘rség munkájáról kérdezték meg. A hazai eredmények a régió legjobb mutatói (lásd táblázatunkat). ![]() Ennek ellenére Magyarországon becslések szerint kétmillió igazoltatást végeznek a rendÅ‘rök, vagyis minden ötödik állampolgárt évente megállÃtanak, s önmaga igazolására kötelezik. Mikor igazoltathat a rendÅ‘r? Abban az esetben, ha semmilyen igazolvány nincs kéznél és megállÃt a rendÅ‘r, egy velünk lévÅ‘ egyéb személy – aki megfelelÅ‘en képes magát igazolni – közlését is elfogadhatja a biztos úr. Az igazoltatásnál a rendÅ‘r személyi adatainkat csak akkor Ãrhatja fel magának, ha erre további eljárás céljából szüksége van, például mert tanúja voltunk egy közlekedési balesetnek. Az intézkedés után az állampolgárnak joga van megtudni az igazoltatás okát, kivéve ha az veszélyezteti a közbiztonságot. Amennyiben az eljárás során bármilyen panasz merül fel, a feltartóztatott jogában áll megtudni a rendÅ‘r nevét és szolgálati helyét, aki azt köteles közölni a polgárral. Panasz nyolc napon belül tehetÅ‘ az intézkedÅ‘ járÅ‘r ellen. Ha nem egyenruhás rendÅ‘r igazoltat és nincs rajta azonosÃtó jelvény, köteles magát szóban és szolgálati igazolványával egyaránt igazolni, kivéve ha ez az intézkedést veszélyezteti. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása Az autó átvizsgálása pedig nem jelenti azt, hogy tövirÅ‘l hegyire átnézhetik a gépjárművet, pusztán a csomagtartóba és az utastérbe tekinthetnek be az intézkedÅ‘ rendÅ‘rök. Az autók alapos átkutatása házkutatási parancsot igényel, és csak alapos gyanú fennállása esetén történhet meg. Hazánkban tehát, ahol a lakosság véleménye szerint is jó a közbiztonság, miért szükséges olyan nagyszámú igazoltatás? A hvg.hu kérdésére az ORFK sajtószóvivÅ‘je dr. Garamvölgyi László ezredes a rendÅ‘rségi törvényt emlegeti, mely kötelezi a hatóságokat az igazoltatások elvégzésére. Ellenben a TASZ álláspontja szerint az igazoltatás olyan alapjogainkat korlátozó intézkedés, mely jogsegély szolgálatuk tapasztalatai és ismert felméréseik tanusága szerint is feleslegesen korlátozza személyes jogainkat. Etnikai alapú igazoltatás A lakossági kérdÅ‘Ãves felmérés három ponton mutatott rá a rendÅ‘rök etnikailag semlegesnek nem mondható igazoltatási gyakorlatára: a romákat nagyobb arányban igazoltatják, mint a nem romákat; a romákat inkább igazoltatják utcán, szórakozóhelyen vagy valamilyen rendezvényen, a nem romákat pedig inkább autóban, s végül az igazoltatás körülményeit - szabályszerűség és udvariasság tekintetében - a nem romák jelentÅ‘sen pozitÃvabban Ãtélték meg, mint a romák. A megkérdezett rendÅ‘rök 47%-a is úgy gondolta, hogy van olyan rendÅ‘r, aki hajlamos bizonyos csoportokat gyakrabban igazoltatni, ugyanakkor 92% szerint a rendÅ‘rök nem igazoltatnak aránytalanul sok romát. A rendÅ‘rök becslése szerint ezer igazoltatásból átlagosan körülbelül 177 esetben kerül sor előállÃtásra és büntetÅ‘eljárásra. Ha az igazoltatott roma, akkor a megkérdezettek szerint másfélszer nagyobb annak az esélye, hogy előállÃtják, ezer igazoltatásból átlagosan 260 esetben. Úgynevezett statisztikai alapú diszkrimináció érvényesül a magyar rendÅ‘röket bevallottan jellemzÅ‘ igazoltatási gyakorlatban: érvelésük szerint azért állÃtanak meg több romát mint nem romát, mert vélekedésük szerint a romák nagyobb valószÃnűséggel követnek el szabálysértést, bűncselekményt. A romákról a megkérdezett rendÅ‘rök 79%-a gondolja azt, hogy több bűncselekményt követnek el, mint a nem romák. 73%-uk szerint pedig a roma bűnelkövetÅ‘k aránya lényegesen magasabb, mint a hasonló társadalmi helyzetű népességen belüli bűnelkövetések aránya. Hatékonyság és támogatottság A lakossági interjúk alapján megállapÃthatjuk, hogy a megkérdezettek pártolják a rendÅ‘rségi szigort. AlakóhelytÅ‘l és nemzeti-etnikai hovatartozástól függetlenül a többség jó véleménnyel van a rendÅ‘rökrÅ‘l, 81% konkrétan elégedett a munkájukkal. Az általános rendÅ‘ri munkavégzéssel kapcsolatban felmerülÅ‘ elégedetlenség okaként a döntÅ‘ többség (köztük a romák is) a rendÅ‘ri fellépés erélytelenségét, a jelenlét hiányát jelölte meg. A megkérdezett rendÅ‘rök 56%-a hármasra osztályozná a rendÅ‘rség és a lakosság kapcsolatát, 23% pedig ennél rosszabb jegyet adna. „A kutatás eredményei alapján megállapÃthatjuk, hogy Magyarországon a romákat hátrányos megkülönböztetés éri a rendÅ‘ri, különösképpen a gyalogos igazoltatások során†– mondta hvg.hu-nak Pap András a kutatás vezetÅ‘je. Mindez nem csak az eljáró rendÅ‘r elÅ‘Ãtéletességén alapul, hanem - az angolszász területeken empirikus vizsgálatokkal tételesen cáfolt - racionálisnak tűnÅ‘ elÅ‘feltételezésen, amely összefüggést mutat az etnikai hovatartozás és a potenciális kriminalitás között.
|