Olasz és amerikai kutatók széndioxidból (szárazjégből) laboratóriumi körülmények között üvegszerű anyagot hoztak létre, amely szuperkemény, s amelynek - ha sikerül szobahőmérsékleten is stabillá tenni - számtalan műszaki alkalmazása lehet, sőt: a technológiát talán a légkör felesleges széndioxid tartalmának megkötésére is fel lehet egykor használni.

A kutatások hozzájárulhatnak a Jupiterhez hasonló óriásbolygók belsejében zajló folyamatok megértéséhez is.

Mario Santoro és Federico Gorelli, a firenzei egyetem professzorai a Nature című amerikai tudományos folyóiratnak nyilatkozva elmondták: az elemek periódusos rendszerében az egymás alatt, egy oszlopban szereplő, hasonló tulajdonságú anyagok között a IV oszlopba tartozik a szilícium, germánium, ón, ólom és a szén is. A szilícium-dioxidot kvarc ásványként ismerik, ebből készül az üveg, ami a szilícium dioxid speciális amorf megjelenési formája. A szén kivételével az oszlophoz tartozó többi elemből is készítettek már "üveget". Oxidálódáskor a csoport tagjai közül egyedül szén oxidja (a szénmonoxid és széndioxid) marad gáz.

Az olasz kutatók egy kaliforniai laboratóriumban gyémánt pofák között felmelegített szilárd széndioxidból 400 ezer atmoszféra nyomáson "amorf karboniumot" hoztak létre. A kapott anyag szobahőmérsékletre hűtve (az atomszerkezet elemzésének tanúsága szerint) a szilícium alapú üveghez hasonló, de keményebb és merevebb üveggé, "amorf karboniummá" vált.

A nyomás csökkentésével az "amorf karbonium" visszaváltozott közönséges szerkezetű anyaggá. Következő lépésként a kutatók meg akarják találni a módját, hogy a szokásos légköri nyomáson is stabillá tegyék az új üvegszerű anyagot.

<< Vissza