Laura - a szemem fénye
Ondrej Horák (cseh festőművész) művei
Art in box
Cargo 2008
Keresd Magad Degeszre - Ebből Te sem maradhatsz ki!


online poker



 
HVG  2005. április 27.
 

Távirányított patkányokat vet be az amerikai hadsereg

 

Hamarosan egy igazi, de távirányított egyedekből álló elit patkány kommandó fogja átfésülni az ellenséges állásokat, hogy a rejtett helyeken is kiszagolja a robbanóanyagokat.

A rágcsálók agyába egy sor implantátumot ültetnek, amelyekkel képesek az állatokat egy vezeték nélküli távirányító-rendszerrel több száz méteres távolságról is irányítani. Ráadásul a kutatások már odáig jutottak, hogy a távirányítóval a tudósok képesek a patkányok szagló-kereső ösztöneit is aktiválni – írja a tekintélyes New Scientist tudományos magazin.

A New York-i Állami Egyetem kutatói John Chapin vezetésével megállapították, hogy a patkányok képesek lesznek kiszagolni a rejtett fegyvereket, vagy távirányítható videokamera-hordozóként a hadsereget vagy a rendőrséget segíteni.

Gainnesville-ben, a Floridai Egyetemen a kutatók már megállapították, hogy implantátumokkal a patkányok kormányozhatóvá válnak, s bevethetők harci körülmények között vagy képesek kiszagolni speciális illatokat. E két tulajdonság kombinálásával a kutatók szerint igen hasznos „robot-rágcsálókká” transzformálhatók.

„Az a legfontosabb, hogy a különböző viselkedésmintáik közül a megfelelőre kapcsolhassunk. Nyilvánvaló hogy igen sok fontos potenciális lehetőség birtokában vannak” – mondta John Chapin.

A patkányok előagyába elektródákat vezetnek, s az agyuk egyik részét összeköttetésbe hozzák a jutalmazást jelentő boldogságérzettel, továbbá a szenzoros mozgásokat vezérlő agyközpontot összekötik a jobb és balpofájukon lévő bajuszérzékelőkkel. Így, ha stimulálják a bajuszérzékelőket, akkor ezzel a patkányokat arra bátorítják, hogy előre, jobbra vagy balra mozogjanak. Ha pedig az előagyukat stimulálják, akkor arra ösztönzik a rágcsálókat, hogy úgy viselkedjenek, mint egy miniatűr vadászkutya, s egy illatnyomot kövessenek az ösztöneik parancsára.

A korábbi kísérletek már bizonyították, hogy a két viselkedésminta kompatibilis, azaz egy patkányt előbb be lehet küldeni egy műveleti területre, s csak ott kell megadni számára a bátorítást egy bizonyos szagot árasztó célpont felkutatására.

A kísérletek azt is bizonyították, hogy a tanulási folyamat sokkal hatásosabb, ha az agyat stimulálják, szemben azzal, ha megismertetik egy szaggal az állatot, majd amikor ezt érzi, akkor étellel jutalmazzák. Figyelemre méltó, hogy a patkányok még hat héttel az elektródás tréning után is igen motiváltak maradtak az adott szagok utáni kutatásban.

„A patkányok igazi szimatoló zsenik, így könnyedén képesek azonosítani a drogokat, robbanóanyagokat, vagy bármilyen kismennyiségű kémiai anyagot, amit szagokat bocsát ki” – mondta Chapin. De miközben a vadászkutyákat arra tanították, hogy kuporodjanak le, vagy adjanak valamilyen másfajta jelzést, ha rátaláltak valamire, a kutatók arra számítanak, hogy az agyhullámokból megállapíthatják, hogy a patkány megtalálta a célpontot. Korábban arra számítottak, hogy monitorozhatják az agy szaglóközpontját, de Chapin szerint az agy limbikus rendszerének monitorozása – amely azt mutatja, hogy a patkány arra gondol: most jutalmat fog kapni – sokkal hatékonyabb.

A kutatási projektet a Pentagon DARPA nevű új katonai technológiák fejlesztéséért felelős hivatala alapította, azaz ugyanaz a szervezet, amelynek többek között az internet kifejlesztése is köszönhető.

<< Vissza