|
|||
TávirányÃtott patkányokat vet be az amerikai hadsereg |
|||
|
Hamarosan egy igazi, de távirányÃtott egyedekbÅ‘l álló elit patkány kommandó fogja átfésülni az ellenséges állásokat, hogy a rejtett helyeken is kiszagolja a robbanóanyagokat. A rágcsálók agyába egy sor implantátumot ültetnek, amelyekkel képesek az állatokat egy vezeték nélküli távirányÃtó-rendszerrel több száz méteres távolságról is irányÃtani. Ráadásul a kutatások már odáig jutottak, hogy a távirányÃtóval a tudósok képesek a patkányok szagló-keresÅ‘ ösztöneit is aktiválni – Ãrja a tekintélyes New Scientist tudományos magazin. A New York-i Ãllami Egyetem kutatói John Chapin vezetésével megállapÃtották, hogy a patkányok képesek lesznek kiszagolni a rejtett fegyvereket, vagy távirányÃtható videokamera-hordozóként a hadsereget vagy a rendÅ‘rséget segÃteni. Gainnesville-ben, a Floridai Egyetemen a kutatók már megállapÃtották, hogy implantátumokkal a patkányok kormányozhatóvá válnak, s bevethetÅ‘k harci körülmények között vagy képesek kiszagolni speciális illatokat. E két tulajdonság kombinálásával a kutatók szerint igen hasznos „robot-rágcsálókká†transzformálhatók. „Az a legfontosabb, hogy a különbözÅ‘ viselkedésmintáik közül a megfelelÅ‘re kapcsolhassunk. Nyilvánvaló hogy igen sok fontos potenciális lehetÅ‘ség birtokában vannak†– mondta John Chapin. A patkányok elÅ‘agyába elektródákat vezetnek, s az agyuk egyik részét összeköttetésbe hozzák a jutalmazást jelentÅ‘ boldogságérzettel, továbbá a szenzoros mozgásokat vezérlÅ‘ agyközpontot összekötik a jobb és balpofájukon lévÅ‘ bajuszérzékelÅ‘kkel. Ãgy, ha stimulálják a bajuszérzékelÅ‘ket, akkor ezzel a patkányokat arra bátorÃtják, hogy elÅ‘re, jobbra vagy balra mozogjanak. Ha pedig az elÅ‘agyukat stimulálják, akkor arra ösztönzik a rágcsálókat, hogy úgy viselkedjenek, mint egy miniatűr vadászkutya, s egy illatnyomot kövessenek az ösztöneik parancsára. A korábbi kÃsérletek már bizonyÃtották, hogy a két viselkedésminta kompatibilis, azaz egy patkányt elÅ‘bb be lehet küldeni egy műveleti területre, s csak ott kell megadni számára a bátorÃtást egy bizonyos szagot árasztó célpont felkutatására. A kÃsérletek azt is bizonyÃtották, hogy a tanulási folyamat sokkal hatásosabb, ha az agyat stimulálják, szemben azzal, ha megismertetik egy szaggal az állatot, majd amikor ezt érzi, akkor étellel jutalmazzák. Figyelemre méltó, hogy a patkányok még hat héttel az elektródás tréning után is igen motiváltak maradtak az adott szagok utáni kutatásban. „A patkányok igazi szimatoló zsenik, Ãgy könnyedén képesek azonosÃtani a drogokat, robbanóanyagokat, vagy bármilyen kismennyiségű kémiai anyagot, amit szagokat bocsát ki†– mondta Chapin. De miközben a vadászkutyákat arra tanÃtották, hogy kuporodjanak le, vagy adjanak valamilyen másfajta jelzést, ha rátaláltak valamire, a kutatók arra számÃtanak, hogy az agyhullámokból megállapÃthatják, hogy a patkány megtalálta a célpontot. Korábban arra számÃtottak, hogy monitorozhatják az agy szaglóközpontját, de Chapin szerint az agy limbikus rendszerének monitorozása – amely azt mutatja, hogy a patkány arra gondol: most jutalmat fog kapni – sokkal hatékonyabb. A kutatási projektet a Pentagon DARPA nevű új katonai technológiák fejlesztéséért felelÅ‘s hivatala alapÃtotta, azaz ugyanaz a szervezet, amelynek többek között az internet kifejlesztése is köszönhetÅ‘. |