14 vállalat kapott díjat az emberi jogok megsértése miatt 2005-ben.
Közöljük a 14 díjazott cég listáját az indoklásokkal együtt.

BEVEZETÉS

Manapság az emberi jogok megsértésének eseteiben gyakran vállalatok a hibásak, de nagyon nehéz őket felelősségre vonni. A gazdasági globalizáció és a transznacionális vállalatok ereje kedvező környezeetet biztosít az emberi jogok megsértésére olyan emberek által, akik keresletben és kínálatban gondolkoznak, s csak ahhoz hűek, amiben érdekeltek is.

Bár nem könnyű, mégis felléphetünk a vállalatok ellen – és szerte a világon ezt teszik az emberek. A Global Exchange ezt a listát állította össze a világ legkeményebb emberi jogi bűnöket elkövető vállalatairól, hogy bemutassa, hogy olyan ismerős cégek, mint például a Dow Chemical, a Coca-Cola, a Caterpillar, a Lockheed, a Philip Morris vagy a Wal-Mart, nagy szerepet játszanak gyilkosságokban, kínzásokban, emberrablásban, környezeti károkban, közpénzek elköltésében, állampolgári jogok elnyomásában, toxikus anyagok kibocsátásában, otthonok lerombolásában, hátrányos megkülönböztetésben és széles körű egészégügyi problémák keletkezésében.

Az alábbi vállalatok közül néhányat az Alien Tort Claims Act nevében vádolják, ami egy olyan törvény, ami lehetővé teszi, hogy bármely ország állampolgárai bevádolhassanak amerikai szövetségi bíróságokon nemzetközi jogokat vagy szerződéseket megsértő szereplőket. Mikor a vállalatok bűnözőkként viselkednek, megvan a jogunk és az erőnk arra, hogy megállítsuk őket, azoknak a dokumentumoknak az alapján, amelyeket aláírtak. Szerte a világon – Venezuelában, Indiában, Argentínában, sőt az Egyesült Államokban is – egyszerű állampolgárok lépnek fel a demokrácia fenntartásáért, és hogy a vállalatokat felelősségre lehessen vonni a nemzetközi jog nevében.

Ez a lista a „kiemelten körözött” vállalati bűnözőket sorolja fel, tájékoztat az ebben az évben folytatott tevékenységükről, megmondja, ki a felelős ezekért, és hogyan lehet csatlakozni azokhoz az emberekhez, akik megpróbálnak segíteni a dolgon. Minél többet tudnak az emberek, annál kevésbé folytathatják ezek a vállalatok a visszaéléseiket a szemünk láttára, úgyhogy oszd meg ezt az információt a barátaiddal, hívd fel a felelősöket, és gyakorold az állampolgári és fogyasztói jogaidat még ma.



CATERPILLAR

EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: James Owens
Lépj velük kapcsolatba: Caterpillar Inc.
100 NE Adams St.
Peoria, IL 61629
Phone: 309-675-1000
Fax: 309-675-1182

Emberi jogok megsértése: olyanokkal kötöttek szerződést, akikről ismert, hogy tevékenységük sérti az emberi jogokat, lehetővé tették otthonok lerombolását, olyan eszközöket szállítottak, amelyek palesztin civileket és amerikai békeaktivistákat öltek meg.

Ők dolgoznak rajta:
** Amnesty International
** Jewish Voice for Peace
** Human Rights Watch
** US Campaign to End Israeli Occupation



CHEVRON

Elnök és EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: David O'Reilly
Lépj velük kapcsolatba: Chevron Corp.
6001 Bollinger Canyon Rd.
San Ramon, CA 94583

Emberi jogokat sértő tevékenység: környezeti károk, egészségügyi károk, gyilkosságok

A Chevron petrolkémiai vállalat emberi jogi szempontból az egyik legsárosabb vállalat a világon. I964-től 1992-ig a Texaco (amelynek az ügyletei azóta a Chevron kezében vannak) okozta a „esőerdő Csernobilja” mérgezést Ecuadorban (olaj, toxikus ipari víz). A mérgező nyersolaj és víz beszivárogtak az altalajba, megfertőzték a környező vidék vizét és termőtalaját. Ennek eredményeként a helyi közösségek egészsége súlyosan károsult, beleértve a rákot, különböző sebeket, születési rendellenességeket, spontán vetéléseket. A bennszülött közösségeket megfosztották a földjüktől, és többmillió hektár esőerdőt vágtak ki, hogy helyet csináljanak a vezetékeknek és olajkutaknak.

A Chevron hibás az olaj kitermelése elleni békés ellenállás erőszakos elfojtásában is: Nigériában a Chevron magánhadsereget bérelt fel, hogy békés tüntetőkre lőjenek, akik a Niger Deltájában történő olajkitermelés ellen tiltakoztak. 1998-ban két bennszülött Iljae aktivistát öltek meg a vállalat befolyása alatt álló nigériai katonatisztek. 1999-ben két Opia falusi emert öltek meg a Chevron fizette katonák, mert kihallgatást kértek, hogy beszéljenek az olajbányászat negatív hatásáról a helyi halászatra. És 2005-ben nigériai katonák lőttek tüntetőkbe az Escravos olajterminálnál, egy tüntetőt meg is öltek.

Ezen kívül a Chevron a felelős széleskörű megbetegedésekért a kaliforniai Richmondban, ahol az egyik legnagyobb finomítójuk van. A richmondi finomító 350 ezer hordó olajat termel naponta, olajkitörésekkel és mérgező hulladékkal látja el Richmond környékét. Ennek eredményeként a helyi lakosok közt gyakoriak a bőrbetegségek, a reuma, máj- és vesebajok, daganatok, rák, asztma és szembetegségek.

Az Unocal Corporation, újabban a Chevron leányvállalata, egy Californiai illetőségű olaj- és gázvállalat, amelynek az egész világon vannak ügyletei. 2004 decemberében a céget beperelte 15 burmai falusi, emberi jogok megsértéséért Burmában, beleértve a nemi erőszakot, kínzást, kényszermunkát és kényszerű költöztetést. A Chevron vállalat profitja évente 155 milliárd dollár.

Ők dolgoznak rajta:
** Accion Ecologica
** Amazon Watch
** Amazon Defense Front
** Amnesty International
** Earth Rights International
** Human Rights Watch
** International Labor Rights Fund
** Oil Change International
** Oil Watch International
** Richmond Greens



COCA-COLA

Elnök és EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Herbert A. Allen
Contact the Corporation: Allen & Co. Inc
711 5th Avenue
New York, NY 10022
Phone. (212) 832-8000

Emberi jogokat sértő tevékenység: gyilkosságok, emberrablás, emberkínzás, a víz privatizációja, egészségi károk okozása, diszkrimináció

A Coca-Cola Company valószínűleg a legszélesebben ismert vállalati szimbólum a világon. Ugyancsak vezető szerepet játszik a munkajog megsértésében, gyilkosságokban, a víz kisajátításában és a munkásokkal szembeni visszaélésekben. 1989 és 2002 közt nyolc szakszervezeti vezetőt megöltek Kolumbiában, mert tüntettek a vállalat munkáltatói gyakorlata ellen. Több száz másik Coca-Cola dolgozót, akik csatlakoztak vagy csatlakozni akartak a kolumbiai SINALTRAINAL szakszervezethez, elrabolták, kínozták és fogva tartották paramilitáris egységek, amelyeket azért fizettek, hogy megfélemlítsék a munkásokat és visszatartsák őket a szakszervezetekbe tömörüléstől. Törökországban 2005-ben a rendőrség 14 kamionvezetőt vert meg, családostul, tiltakozásért.

Indiában a Coca-Cola tönkreteszi a helyi mezőgazdaságot azzal, hogy privatizálja az ország víztartalékait. A keralai Plachimadában a Coca-Cola másfélmillió liter kútvizet pumpált ki, és eladta Dasani és BonAquás palackokban. A talajvíz elszennyeződött, több száz közösség vízellátását zavarva meg, a mezőgazdaságról nem is beszélve. A maradék víz megfertőződött, megbetegítve a helyieket. Varanasiban, Thaneben és Tamil Naduban is vízhiány lépett fel. A vállalat abban is hibás, hogy az ipari szennyeződésekkel tele maradék vizet eladta a helyi farmereknek mint fertőtlenítőszert, pedig veszélyes mennyiségű ólmot és kadmiumot tartalmazott. A Coca-Cola az egyik legdiszkriminatívabb munkaadó a világon 2000-ben kétezer fekete dolgozó perelte be az Egyesült Államokban a vállalatot faji megkülönböztetésért a fizetések és az előléptetés terén. Mexikóban a Coca-Cola FEMSA, Latin-Amerika legnagyobb Coca-Cola palackozója, kirúgta az egyik palackozó menedzserét, mert homoszexuális volt. Végül, mivel a Coca-Cola rendszeresen megtagadta az egészségügyi biztosítást a munkásaitól és családjuktól, nem segítve az AIDS afrikai terjedésének megállítását. Ez a vállalat az egyik legnagyobb magán munkáltató a kontinensen, de csak részben fedezi a drágább gyógyszerek árát, a közönséges gyógyszerekét pedig egyáltalán nem.

Kik dolgoznak rajta:
** Coke Watch
** Corp Watch
** India Resource Center
** Killer Coke
** Polaris Institute
** Public Citizen
** Students Against Sweatshops ** USLEAP



DOW CHEMICAL

EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Andrew N. Liveris
Lépj kapcsolatba velük: Dow Chemical Co.
2030 Dow Center
Midland, MI 48674

Emberi jogokat sértő tevékenység: kémiai fegyverek készítése, mérgező vegyi anyagok terjesztése, toxikus hulladék elhelyezése lakott területre, környezeti károk, egészségi problémák, halál

A Dow Chemical már több évtizede tesz tönkre emberi életeket és mérgezi a bolygót. A leghírhedtebb ezek közül a többmillió vietnámi és egyesült államokbeli veteránt érintő pusztítás és egészségkárosítás, amit az Agent Orange nevű, a vietnámi háború számára készített lombtalanító szerrel ért el. A Dow az „előbb találd fel, kérdezősködni ráérsz később is” típusú politikája nyomán kifejlesztette és tökéletesítette a Napalmot, egy brutális vegyi fegyvert, ami sok ártatlan embert égetett halálra Vietnámban és más háborúkban. 1988-van a Dow rovarirtó szereket adott el Szaddám Husszeinnek, olyan figyelmeztetések ellenére, melyek szerint ezeket vegyi fegyverek gyártására használhatják.

2001-ben a Dow örökölte a történelem legnagyobb békeidőben történt ipari katasztrófájának a toxikus hagyatékát, amikor megkapta az Union Carbide Corporationt(UCC) és külső tartozásait az indiai Bhopalban. Amint az Egyetemisták Bhopalért (Students for Bhopal) honlap beszámol róla, „1984 december harmadikán az indiai Bhopalban többszáz ember égett szénné egy vegyi katasztrófában az UCC rovarirtógyárában. Több mint 150.000 ember szenvedett súlyos, maradandó sérülést, közülük 22.000 azóta belehalt a sérüléseibe – egy olyan katasztrófa miatt, amelyet ma széles körben a világon a legnagyobbként ismernek.

A Dow nem hajlandó megoldani a bhopali tartozások kérdését, még létezésüket sem ismeri el, folytatva az Union Carbide azon hagyományát, hogy a vállalati felelőtlenségből húz hasznot. Indiában a Dow leányvállalatát emberölésért perelik, és a törvény elől menekülőként tartják számon. A Dow és az UCC felelőtlensége a vegyi katasztrófa után máig hatással van bhopali emberek életére.

Szerte a világon a Dow emberi jogokat sértő tevékenységek részese: környezeti károk, vizek és talaj megfertőzése, egészségügyi károk, vegyi mérgezések, vegyi hadviselés. Hatása szerte a világon érződik, a Michigan állambeli Midland központjuktól az új-zélandi Plymouthig. Midlandban a Dow klóros vegyületeket gyártott, és a hulladékot elégette és eltemette, beleértve az Agent Orange alapanyagait. Plymouthban 500.000 gallon Agent Orange-t gyártottak, és többszáz tonna mérgező hulladékot temettek el mezőgazdasági területen. Közép-Amerikába az EPA által betiltott rovarirtót (DBCP)szállított banán- és ananásztermelőknek. Ennek eredményeképpen az ültetvényeken dolgozó emberek meddők lettek. Szerte a világon kaphatók a Dow veszélyes termékei mint oldószerek, műanyagok, festékek és gyógyszerek.

Ők dolgoznak rajta:
** Dow Accountability Network
** Vietnam Relief and Responsibility Campaign
** Fund for Reconciliation and Development
** The Vietnam Dioxin Collective
** International Campaign for Justice In Bhopal
** Students For Bhopal o Amnesty International-USA
** Greenpeace International
** Ecology Center
** Tittabawassee River Watch
** Beyond Pesticides



DYNCORP

A vállalat: DynCorp (owned by CSC) EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Van Honeycutt
Lépj kapcsolatba velük: DynCorp/CSC
2100 East Grand Avenue
El Segundo, CA 90245 USA
Telefon: 310.615.0311

Emberi jogokat sértő tevékenység: egészségügyi károk, környezeti károk és katasztrófák; emberi életek veszélyeztetése; fizikai visszaélések; szexkereskedelem

Az őrző-védő cégek az utóbbi évtizedben a globális piac leggyorsabban növekvő szektorát jelentik – évi 100 milliárd dolláros, szinte teljesen szabályozatlan iparág. A DynCorp, az egyik ilyen erőszak-szolgáltató, jól példázza ennek a szektornak az erejét és emberi jogokat sértő potenciálját. Míg vezető afgán államférfiakat és afrikai olajmezőket őriznek, iraki rendőröket képeznek ki, kolumbiai kokaültetvényeket számolnak fel, és üzleti érdekeket védenek az árvízsújtotta New Orleans-ben, ezek a zsoldosok az egyes kormányok vagy szervezetek érdekeit emberi életek árán támogatják.

2001-ben a kolumbiai-ecuadori határ mentén fertőtlenített kokamezők miatt ecuadori parasztok beperelték a DynCorpot. Azzal érveltek, hogy a DynCorp tudta – vagy tudnia kellett volna -, hogy a növényvédőszerek mérgezőek voltak, és ezért felelősségre kell vonni a helyieket sújtó egészségügyi problémákért és halálért, és a széleskörű környezeti károkért, amelyek veszélyeztetik megélhetési gazdaságaikat. Egy kolumbiai hetilap a DynCorpot – amely egyébként Peruban és Bolíviában is szórja a gyomirtószereit – „törvénytelen Rambónak” nevezte.

A DynCorp képezte ki Haitiban az állami rendőrséget az Arisztid elnök elleni első merénylet után, kikövezve ezzel az utat, hogy Tonton Macaoutes visszatérjen a hatalomba.

2001-ben az egyik szerelő megvádolta a DynCorpot, hogy boszniai alkalmazottai 12 éves lányokat erőszakolnak meg, és eladják őket szexrabszolgáknak. Az általa benyújtott vád szerint „az alkalmazottak és főnökeik perverz, törvénytelen és embertelen tevékenységet folytattak, törvénytelenül fegyverekkel, nőkkel és hamis útlevelekkel kereskedtek”. A szerelő látta, hogy a DynCorp alkalmazottai nőket adtak és vettek, és női rabszolgáik korával és adottságaival kérkedtek.

A DynCorp kirúgta a szerelőt, aki később azt mondta: „a DynCorp a lehető leginkább erkölcstelen és elit, minden szabályt megszegnek, amit csak tudnak”. A cég áthelyezte a szexkereskedelemmel vádolt alkalmazottakat az országból, néhányat ki is rúgott. Senki ellen nem indult bűnvádi eljárás.

Ők dolgoznak rajta:
** CorpWatch
** International Labor Rights Fund and the Law Offices of Cristobal
Bonifaz are handling the Ecuadorians' suit, with help from EarthRights
International, Amazon Alliance, and Friends of the Earth.



FORD MOTOR COMPANY

EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: William Clay Ford, Jr.
Lépj velük kapcsolatba: Ford Motor Company
P.O. Box 685
Dearborn, MI 48126-0685
Email: wford@ford.com

Emberi jogokat sértő tevékenység: környezeti károk, globális klímaváltozás, hozzájárulás olajért folyó háborúkhoz

Az Egyesült Államokbeli autóipar hozzájárul Amerika olajfüggőségéhez. Az USÁban a legtöbb benzint az autók fogyasztják. Az Egyesült Államok lakossága a világ népességének öt százalékát jelenti, de olajfogyasztásuk az egész világénak a 25 százaléka. Az USA olajfüggősége rengeteg emberi jogi szempontból problémás és környezetszennyező tevékenységgel áll kapcsolatban, beleértve az emberi jogok megsértését Nigériában, Ecuadorban, Szudánban, Dél-Afrikában és Indonéziában. Az olajfüggőség miatt segítette az Egyesült Államok kormánya az emberi jogokat megsértő kormányt például Szaúd-Arábiában. Kiüldözte a bennszülötteket a füldjükről, többszázezer acre esőerdőt tett tönkre, ahol a világon élő állatfajok fele él. Közvetve hozzájárult olajért folyó háborúkhoz, mint az iraki háború, aahol több mint 2100 amerikai katona halt meg, az iraki halottak számát pedig 27.000 és 100.000 közt becslik. Városokat mérgezett meg, többmillió ember életét veszélyeztetve, és többszázezer gyerek asztmás megbetegedését okozta. Mint a globális felmelegedéshez hozzájáruló cég, megnövelte az olyan szélsőséges időjárási jelenségek előfordulási esélyét, mint a Katrina hurrikán, amely legkevesebb 1.289 ember halálát okozta.

Az autógyártók közt a Ford Motor Company a legrosszabb. 1999 óta minden évben az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége a Ford autóit és teherautóit találta a legkevésbé üzemanyag-hatékonynak az összes amerikai autó közül. A Ford jelenlegi autó- és teherautó-parkja rosszabbul gazdálkodik az üzemanyaggal, mint az eredeti T-Modell Ford.

A Ford a legrosszabb az üvegházgáz-kibocsátásban is. Az Union of Concerned Scientists legutó.bbi felmérése szerint „a Ford abszolút értelelmben a legtöbb üvegházgázt bocsátja ki a Hat Nagy autógyártó közül”. Ha a Ford egy ország lenne, sorban a tizedik lenne a globális felmelegedéshez hozzájáruló országok közt a világon, rögtön Olaszország után.

Meglepő módon, a cég nemrégiben lefolytatott zöldrefestő PR-kampánya ellenére a mutatói egyre rosszabbak. A Ford saját fenntarthatósági jelentése szerint 2003 és 2004 között a cég üzemanyag-gazdálkodása az egész Egyesült Államokban romlott, a széndioxid-kibocsátása nőtt. A Ford azért lobbizik, hogy megakadályozzon olyan szövetségi és állami döntéseket, amelyek javíthatnának a helyzeten: azellen lobbizott, hogy a törvényhozók növeljék a nemzeti szinten kötellező hatékonyság-sztenderdeket, és részt vesz egy perben Kalifornia üzeemanyaghatékonyság-sztenderdjei ellen.

Ők dolgoznak rajta:
** Bluewater Action Network
** Energy Action
** Jumpstart Ford, a coalition of Global Exchange, Rainforest Action
Network and the Ruckus Society



KBR (KELLOGG, BROWN, AND ROOT):
A HALLIBURTON CORPORATION LEÁNYVÁLLALATA

Elnök és az EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Andrew Lane
Lépj velük kapcsolatba: KBR
601 Jefferson Street
Houston, TX 77002
Telefon: (713) 753-2000

Emberi jogokat sértő tevékenység: túlszámlázás, szükségtelen szolgáltatásokat nyújtottak az adófizetők pénzéből, zsarolás, harmadik világbeli népek kizsákmányolása

A KBR egy olyan magáncég, amely katona szolgáltatásokat nyújt. Hírhedten gyanúsan könyvel, számláz, megkérdőjelezhetően kezel közpénzeket, nem megkötött szerződésekre hivatkozik. A KBR gyanús könyvelésére Irakkal kapcsolatban 2003 decemberében figyeltek fel, amikor a Pentagon rákérdezett némi importált üzemanyag borsos árára. Korábbi alkalmazottak beszámoltak esetekről, amikor a KBR 100 dollárt számlázott egy csomag fehérneműre vagy 45 dollárt egy doboz szódára, miközben nem volt képes egyszerű olajszűrőket beszerezni, lejárt élelmiszert adott a katonáknak, vagy felszámlázott nem létező ebédeket. 2005 júniusában a Pentagon 1,4 milliárd dollár „megkérdőjelezhető” és „nem támogatott” költséget kért számon a KBR-en.

Ismerve a KBR történetét ezen nem kell meglepődnünk. 2002-ben a cég 2 millió dollártt fizetett egy elveszített perben, mert inflációt okozott a szerződések árában Fort Ordban, Kaliforniában. 2000-ben a GAO felelősségre vonta a KBR-t túlszámlázásért és szükségtelen szolgáltatásokért a Balkánon. A KBR módszereihez hozzátartozik helyi tisztviselők vagy alvállalkozók lefizetése is.

Sok harmadik világbeli állampolgárt vett fel az Irak „újjáépítésén” dolgozó munkásnak a KBR. Ezek az emberek, akik nagyrészt szegény ázsiai országokból jöttek, váratlanul a történelem legnagyob civil munkaerejét képezték, amely Amerika háborúját támogatta.

Az alvállalkozók bonyolult hálózata, amely a harmadik világbeli munkásokat toborozza és alkalmazza, nagyban csökkenti a szerződések költségét, és elhomályosítja az ellenőrző szervek látását. A munkások gyakran uzsorásoktól vesznek fel pénzt arra, hogy lefizessék az előleget a tengeren túli munkáért. Mikor megérkeznek, védtelenül és bizonytalan törvénykezési státusban találják magukat. Gyakran zsúfolt tömegszállásokon alusznak és kint várnak a fojtó hőségben, hogy ehessenek valamit. Sokuknak nincs része megfelelő orvosi ellátásban, heti hét napot dolgoznak nagyon kemény munkában, napi 10 órát vagy még többet. Kevesen kapnak rendes munkavédelmi felszerelést vagy védelmet a gránátok vagy lövedékek ellen.

Most a KBR-t azzal vádolják, hogy ugyanezt a rendszert tartják fenn a Katrina hurrikán által sújtott területeken. Jelentések születtek arról, hogy a KBR alvállalkozói harmadik világbeli munkásokat zsákmányolnak ki (ezúttal latin-amerikaiakat), akik közül sokan nem kapnak fizetést, ételt, minősíthetetlen körülmények közt laknak, és betegségeiket nem kezelik.

Ők dolgoznak rajta:
** Corpwatch
** Center for Corporate Policy
** Halliburton Watch
** Houston Global Awareness



LOCKHEED MARTIN

EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Robert Stevens
Lépj kapcsolatba velük: Lockheed Martin Corp
6801 Rockledge Dr
Bethesda, MD 20817
Telefon: (301) 897-6000

Emberi jogokat sértő tevékenység: háborúból hasznot húztak

A Lockheed Martin a világ legnagyobb katonai szerződő cége. 2003-ban, Irak megszállásának évében a cégnek 21,9 milliárdnyi szerződése volt a Pentagonnal. A folyamatos profitot a Pentagon szatelit-, repülőgép-, lövedék- és egyéb halálos technikai eszköz-megrendelései biztosítják. 2000 óta, mióta Busht megválasztották, a cég részvényei háromszorosukat érik.

Egy olyan nagy cég, mint a Lockheed Martin képes számára kedvezően alakítani a piaci környezetet. Amint a Center for Corporate Policy (www.corporatepolicy.org) megjegyzi, nem véletlenül lett Lockheed VP Bruce Jackson – aki 2000-ben segédkezett a republkánus külpolitikai program megalkodásában—kulcsszereplő az Új Amerikai Évszázadért Programban, az iraki háború ötletgazdájánál.

A Lockheed Martin nem az egyetlen védelmi cég, amely a színfalak mögött próbálja befolyásolni a politikát, de egyike a legrosszabb ilyen cégeknek. Stephen J. Hadley, aki ma Condoleeza Rice székében ül az elnök nemzeti biztonsági tanácsadójakénnt, korábban társ volt egy nagy ügyvédi irodában, ami a Lockheed Martint képviselte. Ő csak egyike azoknak, akik a katonai ipar és a „civil” nemzeti biztonsági apparátus közti „kisajtón” közlekednek. Ezek a háborús nyerészkedők – a Trident rakéta, az F-16-os, az F/A-22 és C-130 Herkules, a DSCS-3 műhold készítői, mély és jogtalan befolyással rendelkeznek az USA külpolitikai döntéseire.

Ők dolgoznak rajta:
** Brandywine Peace Community
** Center for Corporate Policy
** War Resisters League



MONSANTO

EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Hugh Grant
Contact the Corporation: c/o Kathleen Klepfer, Chief of Staff for Hugh
Grant
800 North Lindbergh Boulevard
St. Louis, MO 63167
Telefon:(314) 694-1000
Fax: (314) 694-8394
kathleen.lee.klepfer@monsanto.com

Emberi jogokat sértő tevékenység: kilakoltatások, egészségügyi károk, gyerekmunka

A Monsanto messze a legnagyobb genetikailag módosított magokat előállító cég, a szója, gyapot, búza és kukoricapiac 70-100 százalékát uralja. Ugyanők az egyik legnagyobb emberi jog-sértéseket követik el az ételhez, földhöz és egészséghez való jog megtagadásával.

A Monsanto a monokultúrát terjeszti – hogy óriási területeken ugyanazt a terményt termeljék. Ez a gyakorlat kiszorítja a megélhetési gazdaságokat és tönkreteszi a termőföldet, évekre lerontva a talaj és a víz minőségét, mivel kivonja belőlük a legfontosabb tápanyagokat. A cég mesterségesen lenyomja az árakat, olyan szegény országokat árasztva el olcsó, genetikailag módosított ételekkel, mint Mexikó, India vagy Brazíla. Ezzel farmerek millióit gyakorlatilag kilakoltatja a földjükről, s arra kényszeríti őket, hogy a városban keressenek munkát.

A Monsantó termeli a világon a legtöbb „Roundup” nevű gyomirtószert. A Roundup-ot gyomirtószerként adják el a kistermelőknek, de az lassan a talajban felhalmozódik és a termesztett növényeket is károsítja. Mivel a növények meddők lesznek, a farmerek kénytelenek megvásárolni a Roundup-rezisztens magokat a Monsantótól. Ezzel sikerül egy függőségi kört kialakítani a gyomirtó és a magok felől is. Mindkét termék jogvédett, és különösen magas áron kapható.

A Roundup Ultra a fenti szer egyik változata, amit nem lehet kapni kereskedelmi forgalomban, de rendszeresen használják tiltott termények megsemmisítésére. Csakhogy, mikor ez a szer tönkreteszi a koka-táblát, olyan megélhetési terményeket is tönkretesz, mint a banán vagy a kávé. A szernek való kitettség bizonyítottan rákot, bőrmegbetegedéseket, spontán abortuszt vagy koraszülést, bél- és idegrendszeri károsodásokat okoz.

A Holland India Bizottság és a Nemztközi Munkajogi Alap szerint a Monsantó gyerekeket is dolgoztat. Indiában a becsült szám szerint 12.375 gyerek dolgozik multinacionális agrárvállalatoknnál, beleértve a Monsantót is. A gyomirtóknak való kitettség miatt gyerekek is haltak meg vagy betegedtek meg súlyosan.

A Monsanto évi nyeresége 5,4 milliárd dollár.

Ők dolgoznak rajta:
** Food First
** GM Watch
** GRAIN
** India Resource Center
** Institute for Agriculture and Trade Policy
** Landless Workers' Movement
** Organic Consumers' Association
** Via Campesina



NESTLE USA

EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Joe Weller
Lépj kapcsolatba velük: Nestle USA
800 N. Brand Blvd.
Glendale, CA 91203
Telefon: 818-549-6000
Fax: 818-549-6952

Emberi jogokat sértő tevékenység: gyerekmunkával való visszaélés, munkások jogainak semmibe vétele, káros termékek agresszív marketingje, nemzeti egészségügyi és környezeti törvények megszegése

A csokoládé-iparnak van egy titka, amit ha egyszer megtud az ember, kevésbé találja már édesnek a csokiját: a világszerte elfogyasztott csokoládé nagy részét olyan kakaóból csinálják, amit törvénytelen gyerekmunkával, akár gyerekrabszolgák munkájával termelnek meg.

A világ kakaó-ellátásának több mint 40 százaléka Elefántcsontpartról származik, amelyben körülbelül 109.000 gyerekmunkás dolgozik veszélyes körülmények közt kakaóültetvényeken, olyan körülmények közt, amelyeket a gyerekmunka legrosszabb formájaként írnak le. 2001-ben a kanadai Mentsétek Meg a Gyermekeket jelentette, hogy 15.000 9 és 12 év közötti gyereket, sokan az elszegényedett Maliból származtak, becsalogattak vagy eladtak rabszolgának nyugat-afrikai kakaófarmokra, fejenként 30 dollárért. Idén nyáron a Nemzetközi Munkajogi Alap és egy birminghami ügyvédi iroda pert indított a Nestlé és néhány alvállalkozója ellen volt gyerekrabszolgák nevében.

Azért épp a Nestlét célozták meg, mert ő a harmadik legnagyobb kakaó-felvásárló Elefántcsontparton, van ott feldolgozóüzeme, raktára, exporteszközei, és tudatában van az igazságtalan munkakörülményekkel, mégis folytatja a kereskedést. A Nestlé és más csokoládé-cégek megegyeztek abban, hogy 2005 július elsejétől nem vásárolnak többé gyerekek kényszermunkájával dolgozó farmokról kakaót, de ezt nem tartották be.

A Nestlé csecsemőtápszer erőszakos marketingjéről is híres: az 1980-as években szegény országokban számtalan gyerek halt meg, mert nem kaptak meg olyan fontos tápanyagokat, amelyek az anyatejben benne lettek volna, a Nestlé csecsemőtápban viszont nem voltak benne. Emiatt a Nestlé még mindig a világon a leginkább bojkottált cégek közé tartozik, a csecsemőtápszerét még mindig viták övezik. 2005-ben Olaszországban a rendőrség több mint kétmillió liter Nestlé csecsemőtápszert foglalt le, ami a csomagolás festékéből beszivárgott ITX vegyszert tartalmazott. Kiderült, hogy a cég már hónapok óta tudott a szennyeződésről, de nem vonta vissza a tápszert.

Ezen kívül számos országból jelentettek munkajogi visszaéléseket a Nestlé gyáraiban. Kolumbiában a Nestlé egy gyár összes munkását kirúgta, olcsóbb munkaerőt alkalmazott helyettük, és nem újította meg a kollektív munkaszerződést. Cabuyao Lagúnában, a Fülöp-szigeteken egy hároméves Nestlé-ellenes sztrájkot részben az okozott, hogy a Nestlé a Feljebbviteli Bíróság döntése ellenére megtagadta a munkások nyugdíjjuttatásait. A cég brutális módszerekkeell próbálta megtörni a sztrájkot. Idén két szakszervezeti tagot öltek meg, köztük Diosdado Fortuna szakszervezeti vezetőt.

Ők dolgoznak rajta:
** Global Exchange
** International Baby Milk Action
** International Labor Rights Fund



PHILIP MORRIS USA and PHILIP MORRIS INTERNATIONAL
(a.k.a. the Altria Group Inc.)

Elnök és az EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Louis C. Camilleri
Contact the Corporation: Philip Morris USA
Consumer Response Center
P.O. Box 26603
Richmond, Virginia 23261
www.philipmorrisusa.com
Email form:
www.philipmorrisusa.com/en/contact_us/contact_us_by_email.asp?a ction=init
Philip Morris International
Consumer Service
Case Postale 1171
1001 Lausanne, Switzerland
www.philipmorrisinternational.com

Emberi jogokat sértő tevékenység: halálos termékek agresszív marketingje

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a dohányzás a másdik legnagyobb oka az olyan elhalálozásoknak a világon, amelyeket meg lehetett volna akadályozni. Szinte ötmillió ember hal meg évente a dohányiparnak köszönhetően – a termékeiket használó emberek fele korai halált hal. A dohánycégek közt a Philip Morris a leghírhedtebb. Most Altriának hívják, a világ legjövedelmehőbb cigaretta-vállalata, ő csinálja a Marlborót, a Virginia Slimset, a Parliamentet, a Basicet és sok más cigarettamárkát. A Philip Morris ugyancsak vezető szerepet tölt be abban, hogy fiatalokat szoktat rá a dohányzásra világszerte. A Philip Morris következetesen vezette félre az embereket a termékei veszélyességével kapcsolatban. Egy perben, amit Minnesota állam indított a cég ellen, olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek szerint a Philip Morris és más vezető dohánycégeknagyon jól ismerték a dohányzás káros és függőséget okozó hatásait, de egészen addig tagadták ezeket, míg belső dokumentumaik a nyilvánosság elé nem kerültek. A Philip Morris máig becsapja a vásárlóit olyan „light”, vagy „alacsony kátránytartalmú” cigiket árulva, amelyek az az illúziót keltik a vásárlókban, hogy ezek a márkák „egészségesebbek”, mint a hagyományos cigaretták. A Philip Morris aktívan célozta a fiatalokat szerte a világon, mint lehetséges vásárlókat. A Marlboro a legnépszerűbb cigarettamárka az amerikai fiatalok közt. Bár a cég azt állítja, hogy nem akarja a fiatalokat rászoktatni a dohányzásra, napponta többmillió dollártt költ a fiataloknak szóló marketingre. A tengeren túl kiskorú Marlboro-lányokkal osztogattat ingyencigit a többi kiskorúnak, és ingyenkoncerteket tart, ahol ugyancsak gyerekeknek osztogatja a cigarettát. Amint a nyugati országokban a dohányzás elleni kampányok és szabályozások korlátozni kezdik a cigarettafogyasztást, a Phiipp Morris átteszi az agresszív marketingjét fejlődő országokra, ahol a dohányzás és a dohányzással kapcsolatos halálesetek száma egyre nőnek. A Harvard Közegészségügyi Iskolája szerint a dohányzással kapcsolatos halálesetek egyre inkább Kelet-Európában és a fejlődő világban fordulnak elő, itt él ma a dohányosok többsége. Az Egészségügyi Világszervezet előzetes számításai szerint 2020-ra a dohányzással kapcsolatos megbetegedések száma megduplázódik a világon, a halálesetek háromnegyede a fejlődő világban fordul majd elő. Ezalatt a Philip Morris profitja egyre nő. 2005 harmadik negyedében az Altria profitja 25 milliárd dollár volt, ahol a 2004-hez képest való növekedést főleg a Philip Morris USA és a Philip Morris International hozták.

Ők dolgoznak rajta:
** Campaign for Tobacco-Free Kids
** Essential Action
** Framework Convention Alliance
** World Health Organization



PFIZER

EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: William Steere
Contact the Company: Pfizer
235 East 42nd Street
NY, NY 10017-5755
Phone: 212-573-1000 (switchboard)
Fax: 212-573-7851
Jim Brigaitis, Team Leader Diflucan
Phone: 212-573-7789 Fax: 212-573-3253

Emberi jogokat sértő tevékenység: megtagadták a HIV/AIDS gyógyszerekhez való általános hozzáférést

A Pfizer a világ legnagyobb gyógyszercége, a világ gyógyszerkereskedelmének 11 százalékát képvseli, és a világ legjobban jövedelmező iparágának részeseként évi 4 milliárd dollár profitot szerez. Ugyanakkor ő az egyik legrosszabb emberi jogokat sértő cég, amely megtagadja a HIV/AIDS gyógyszeréhez való általános hozzáférést.

A Viagra, Zoloft, Zithromax, és Norvasc gyógyszereken kívül a Pfizer forgalmazza a Diflucant is, és olyan árakon adja el, amelyeket AIDS-ben szeenvedő szegények nem tudnak megfizetni. A cég nenm hajlandó kiadni a flukonazol hatóanyag receptjét Brazília, Dél-Afrika vagy a Dominikai Köztársaság kormányának, ahol a betegek 20 dollárt fizetnek egy heti tablettáért, míg az országban általános havi fizetés csak 120 dollár

Ahelyett, hogy segítene kiirtani a világ egyik legrosszabb járványát, a Pfizer a Kereskedelmi Világszervezet szellemi tulajdon-szabályaira hivatkozik és megtagadja a receptet a kormányoktól, amelyek általánosan elérhető gyógyszereket akarnak gyártani a polgáraik számára.

A Pfizer a biztonságnál is előbbre valónak tartja a profitot. 2005-ben Európában visszavont egy újfajta AIDS-gyógyszert a tudományos kutatásból, ehelyett a saját, nem tesztelt tablettáit kezdte forgalmazni az európai piacon, anélkül, hogy megfelelő információkkal rendelkezett volna a gyógyszer mellékhatásairól.

Ők dolgoznak rajta:
** ACTUP: New York, Philadelphia, Paris
** Consumer Project on Technology
** Doctors Without Borders
** Generics Now
** Health GAP
** Interfaith Center on Corporate Responsibility
** Treatment Action Campaign



SUEZ-LYONNAISE DES EAUX (SLDE)

EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Mr. Gerard Mestrallet
Contact the Corporation: Suez
16, rue de la Ville-l 'Eveque
75383 PARIS Cedex 08
France
Telefon: +33 1 40 06 64 00
gerard.mestrallet@suez.com

Emberi jogokat sértő tevékenység: a víz privatizációja

A víz privatizációjának gyakorlata súlyosan sérti a tiszta vízhez való emberi jogot, és a Suez francia cég tevékenysége hozta a legrosszabb eredményeket ebből a szempontból. A cég töbmilliárd dolláros profitját olyan szegény emberek kárán nyeri, akik olyan országokban élnek, ahol emberek százai nem férnek hozzá ivóvjzhez, és a magán-vízszerződések miatt óriási vízárakat fizetnek.

A Suez több különböző néven fut a világon – Ondeo, SITA és mások -, hogy eltakarja világszerte folytatott problematikus tevékenységét. Mégis világos, hogy a Suez, a világ egyik legnagyobb vízvállalata az egyik fő ludas abban, hogy a tiszta víz emberi jogból megengedhetetlen luxussá válik. A Public Citizen szerint a Suez megemelte a vízdíjakat, nem szolgáltatott több vizet azoknak, akik nem tudták megfizetni, egész szegénység sújtotta negyedeknek levágta a vízszolgáltatását, és jogi eljárással fenyegetőzött a szerződések lejártakor.

Például Manilában, a Fülöp-szigeteken, egy Suez-cég (Maynilad Water) hétévi vízprivatizációja után a tanulmányok azt mutatták, hogy 400-tól 700 százalékig nőttek a vízárak. Ugyanezek a tanulmányok azt is megmutatták, hogy a vállalat felelőtlensége miatt kolera és vérhas (gastroentritis) tört ki, ami hat embert ölt meg é s 725-öt betegített meg súlyosan Manila Tondo negyedében.

Argentínában a Suezhez kapcsolódó cégek nem voltak hajlandóak véghezvinni már megígért fejlesztéseket a vízhálózatban, amivel komoly vízfertőzéseket okoztak. Ugyanők magas fogyasztói árakkal dolgoznak, nem szolgáltatnak vizet annak, aki nem tud fizetni, így a leginkább rászorulókat megfosztják az önfenntartáshoz szükséges természeti erőforrástól.

Bolíviában a Suez egyik vállalata(Aguas de Illimani)200.000 embert fosztott meg a vízellátástól, és lázadás tört ki, amikor 335 és 445 ddollár közti áraat kért azért, hogy egy házba bekösse a vizet. Számtalan sok ember képtelen volt ezt az árat megfizetni egy olyan országban, ahol az egy főre jutó GDP 915 dollár.

Sajnos a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank kulcsszerepet játszik a vízprivatizáció előmozdításában világszerte. Több országot a Nemzetközi Valutaalap a kölcsönök fejében arra szólított fel, hogy nyissa meg a vízellátását magáncégek számára, a Világbank pedig többmillió dollár kölcsönt adott a vízprivatizációra. Ők dolgoznak rajta:
** Corporate Accountability International
** Food and Water Watch
** Stop Suez



WAL-MART

EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Lee Scott
Contact the Corporation: Wal-Mart Stores, Inc.
702 Southwest 8th Street
Bentonville, AR 72716
Tel. (479) 273-4000
Email corporate headquarters:
walmartstores.com/GlobalWMStoresWeb/navigate.do?catg=221

Emberi jogokat sértő tevékenység: munkajog megsértése, diszrimináció a munkahelyen, szakszervezeti tevékenység akadályozása

A Wal-Mart a világ legnagyobb vállalata. 5.100 szupermarketje van szerte a világon, 1,3 millió munkást dolgoztat az USÁban, és további milliókat az alvállalkozói gyáraiban. Óriási mérete miatt a vállalat kereskedési mintája és a munkára és kereskedelemre tett hatása az egész világon érződik – eddig a Wal-Mart arra használta ezt a befolyását, hogy kegyetlenül lenyomja az árakat a profit érdekében, közben rengeteg emberi és munkajogot szegve meg.

Sokan hallottak arról, hogyan hömpölyög be a Wal-Mart ahová csak tud, tönkretéve a helyi szupermarketeket és kisüzleteket. Hallottunk a Wal-Mart munkajogi kihágásairól is, erőszakos túlórázástól szexuális megkülönböztetésen át az illegális gyerekmunkáig és a szakszervezetek betiltásáig. A Wal-Mart hírhedt arról s, hogy alkalmazottai több mint felétől megtagadja az egészségügyi biztosítást, akik aztán csak magukra vagy az adófizetőkre hagyatkozhatnak, akik a kormány által működtetett egészségügyi segélyt fizetik.

Az már kevéssé ismert, hogy a Wal-Mart a tengeren túli üzemeiben fenntartott rendkívül rossz munkakörülményekkel tudja ennyire alacsonyan tartani az árait. A cég mindig alacsonyabb árat követel a beszállítóitól, akik ezért egyre kibírhatatlanabb követelményeket támasztanak a munkásaikkal szemben. 2005 szeptemberében a Nemzetközi Munkajogi Alap a Wal-Mart kínai, indonéziai, bangladesi, és nicaraguai alvállalkozóinak munkásnyúzdáiban dolgozók nevében beperelte a Wal-martot. Ezektől a dolgozóktól megtagadták a minimálbért, fizetetlen túlórázásra kényszerítették őket, és a törvény által előírt egészségügyi ellátást sem adták meg nekik. Egyéb emberi jogi sértések a Wal-Mart beszállítóinál: bezárták a mosdót, annyi bért fizettek, amiből csak éhenhalni lehet, terhességi tesztet vezettek be, megtagadták az egészségügyi ellátást, és kirúgták és fekete listára tették azokat a dolgozókat, akik megpróbálták megvédeni a jogaikat.

Ezen kívül a Wal-Mart termékeinek közel 70 százaléka Kínában készül, ahhol a munkások gyakran 24 órás felügyelet alatt állnak, és csak azért is kirúghatják őket, ha a gyárbeli körülményekről beszélnek egymás között. A kínai kormány nem engedélyezi független emberi jogi csoportok működését, és minden független szakszervezetre irányuló törekvést elfojtanak. A Wal-Mart nem hajlandó leleplezni a kínai alvállalkozóit, és nem enged be független, be nem jelentett ellenőrzést az alvállalkozók üzemeibe.

Ők dolgoznak rajta:
** Wal-Mart Watch
** ACORN
** Business Ethics International
** Sierra Club
** Wake-Up Wal-Mart
** International Labor Rights Fund
** United Students Against Sweatshops

Forrás: Global Exchange, 2005. december 10.

-----------------------------------------------------------------------------------
-----------------------------------------------------------------------------------

A GLOBAL EXCHANGE szervezetről:
www.globalexchange.org

Global Exchange is a membership-based international human rights organization dedicated to promoting social, economic and environmental justice around the world. Since our founding in 1988, we have successfully increased public awareness of root causes of injustice while building international partnerships and mobilizing for change. Whether it is US companies such as Nike abusing the women who make its shoes, the US government fueling an illegal, unjustified, murderous war in Iraq, or the World Trade Organization (WTO) undercutting consumer and environmental protections, Global Exchange offers itself as a partner for peace and social justice.

Mit ért emberi jogokon a Global Exchenge?

When Global Exchange says "human rights," we mean all of the rights established by the Universal Declaration of Human Rights. This document—signed by dozens of countries, including the US, at the founding of the United Nations—covers economic rights as well as political liberties. The right to free education, a job, and an adequate standards of living are just as essential to human dignity as are freedom of speech and association.

Fordította: milyo ( indymedia.hu )

<< Vissza