|
14 vállalat kapott dÃjat az emberi jogok megsértése miatt 2005-ben. Közöljük a 14 dÃjazott cég listáját az indoklásokkal együtt.
    
    
  
BEVEZETÉS
Manapság az emberi jogok megsértésének eseteiben gyakran vállalatok a hibásak, de nagyon nehéz Å‘ket felelÅ‘sségre vonni. A gazdasági globalizáció és a transznacionális vállalatok ereje kedvezÅ‘ környezeetet biztosÃt az emberi jogok megsértésére olyan emberek által, akik keresletben és kÃnálatban gondolkoznak, s csak ahhoz hűek, amiben érdekeltek is.
Bár nem könnyű, mégis felléphetünk a vállalatok ellen – és szerte a világon ezt teszik az emberek. A Global Exchange ezt a listát állÃtotta össze a világ legkeményebb emberi jogi bűnöket elkövetÅ‘ vállalatairól, hogy bemutassa, hogy olyan ismerÅ‘s cégek, mint például a Dow Chemical, a Coca-Cola, a Caterpillar, a Lockheed, a Philip Morris vagy a Wal-Mart, nagy szerepet játszanak gyilkosságokban, kÃnzásokban, emberrablásban, környezeti károkban, közpénzek elköltésében, állampolgári jogok elnyomásában, toxikus anyagok kibocsátásában, otthonok lerombolásában, hátrányos megkülönböztetésben és széles körű egészégügyi problémák keletkezésében.
Az alábbi vállalatok közül néhányat az Alien Tort Claims Act nevében vádolják, ami egy olyan törvény, ami lehetÅ‘vé teszi, hogy bármely ország állampolgárai bevádolhassanak amerikai szövetségi bÃróságokon nemzetközi jogokat vagy szerzÅ‘déseket megsértÅ‘ szereplÅ‘ket. Mikor a vállalatok bűnözÅ‘kként viselkednek, megvan a jogunk és az erÅ‘nk arra, hogy megállÃtsuk Å‘ket, azoknak a dokumentumoknak az alapján, amelyeket aláÃrtak. Szerte a világon – Venezuelában, Indiában, ArgentÃnában, sÅ‘t az Egyesült Ãllamokban is – egyszerű állampolgárok lépnek fel a demokrácia fenntartásáért, és hogy a vállalatokat felelÅ‘sségre lehessen vonni a nemzetközi jog nevében.
Ez a lista a „kiemelten körözött†vállalati bűnözÅ‘ket sorolja fel, tájékoztat az ebben az évben folytatott tevékenységükrÅ‘l, megmondja, ki a felelÅ‘s ezekért, és hogyan lehet csatlakozni azokhoz az emberekhez, akik megpróbálnak segÃteni a dolgon. Minél többet tudnak az emberek, annál kevésbé folytathatják ezek a vállalatok a visszaéléseiket a szemünk láttára, úgyhogy oszd meg ezt az információt a barátaiddal, hÃvd fel a felelÅ‘söket, és gyakorold az állampolgári és fogyasztói jogaidat még ma.
CATERPILLAR
EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: James Owens Lépj velük kapcsolatba: Caterpillar Inc. 100 NE Adams St. Peoria, IL 61629 Phone: 309-675-1000 Fax: 309-675-1182
Emberi jogok megsértése: olyanokkal kötöttek szerzÅ‘dést, akikrÅ‘l ismert, hogy tevékenységük sérti az emberi jogokat, lehetÅ‘vé tették otthonok lerombolását, olyan eszközöket szállÃtottak, amelyek palesztin civileket és amerikai békeaktivistákat öltek meg.
Åk dolgoznak rajta: ** Amnesty International ** Jewish Voice for Peace ** Human Rights Watch ** US Campaign to End Israeli Occupation
CHEVRON
Elnök és EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: David O'Reilly Lépj velük kapcsolatba: Chevron Corp. 6001 Bollinger Canyon Rd. San Ramon, CA 94583
Emberi jogokat sértő tevékenység: környezeti károk, egészségügyi károk, gyilkosságok
A Chevron petrolkémiai vállalat emberi jogi szempontból az egyik legsárosabb vállalat a világon. I964-tÅ‘l 1992-ig a Texaco (amelynek az ügyletei azóta a Chevron kezében vannak) okozta a „esÅ‘erdÅ‘ Csernobilja†mérgezést Ecuadorban (olaj, toxikus ipari vÃz). A mérgezÅ‘ nyersolaj és vÃz beszivárogtak az altalajba, megfertÅ‘zték a környezÅ‘ vidék vizét és termÅ‘talaját. Ennek eredményeként a helyi közösségek egészsége súlyosan károsult, beleértve a rákot, különbözÅ‘ sebeket, születési rendellenességeket, spontán vetéléseket. A bennszülött közösségeket megfosztották a földjüktÅ‘l, és többmillió hektár esÅ‘erdÅ‘t vágtak ki, hogy helyet csináljanak a vezetékeknek és olajkutaknak.
A Chevron hibás az olaj kitermelése elleni békés ellenállás erÅ‘szakos elfojtásában is: Nigériában a Chevron magánhadsereget bérelt fel, hogy békés tüntetÅ‘kre lÅ‘jenek, akik a Niger Deltájában történÅ‘ olajkitermelés ellen tiltakoztak. 1998-ban két bennszülött Iljae aktivistát öltek meg a vállalat befolyása alatt álló nigériai katonatisztek. 1999-ben két Opia falusi emert öltek meg a Chevron fizette katonák, mert kihallgatást kértek, hogy beszéljenek az olajbányászat negatÃv hatásáról a helyi halászatra. És 2005-ben nigériai katonák lÅ‘ttek tüntetÅ‘kbe az Escravos olajterminálnál, egy tüntetÅ‘t meg is öltek.
Ezen kÃvül a Chevron a felelÅ‘s széleskörű megbetegedésekért a kaliforniai Richmondban, ahol az egyik legnagyobb finomÃtójuk van. A richmondi finomÃtó 350 ezer hordó olajat termel naponta, olajkitörésekkel és mérgezÅ‘ hulladékkal látja el Richmond környékét. Ennek eredményeként a helyi lakosok közt gyakoriak a bÅ‘rbetegségek, a reuma, máj- és vesebajok, daganatok, rák, asztma és szembetegségek.
Az Unocal Corporation, újabban a Chevron leányvállalata, egy Californiai illetÅ‘ségű olaj- és gázvállalat, amelynek az egész világon vannak ügyletei. 2004 decemberében a céget beperelte 15 burmai falusi, emberi jogok megsértéséért Burmában, beleértve a nemi erÅ‘szakot, kÃnzást, kényszermunkát és kényszerű költöztetést. A Chevron vállalat profitja évente 155 milliárd dollár.
Åk dolgoznak rajta: ** Accion Ecologica ** Amazon Watch ** Amazon Defense Front ** Amnesty International ** Earth Rights International ** Human Rights Watch ** International Labor Rights Fund ** Oil Change International ** Oil Watch International ** Richmond Greens
COCA-COLA
Elnök és EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Herbert A. Allen Contact the Corporation: Allen & Co. Inc 711 5th Avenue New York, NY 10022 Phone. (212) 832-8000
Emberi jogokat sértÅ‘ tevékenység: gyilkosságok, emberrablás, emberkÃnzás, a vÃz privatizációja, egészségi károk okozása, diszkrimináció
A Coca-Cola Company valószÃnűleg a legszélesebben ismert vállalati szimbólum a világon. Ugyancsak vezetÅ‘ szerepet játszik a munkajog megsértésében, gyilkosságokban, a vÃz kisajátÃtásában és a munkásokkal szembeni visszaélésekben. 1989 és 2002 közt nyolc szakszervezeti vezetÅ‘t megöltek Kolumbiában, mert tüntettek a vállalat munkáltatói gyakorlata ellen. Több száz másik Coca-Cola dolgozót, akik csatlakoztak vagy csatlakozni akartak a kolumbiai SINALTRAINAL szakszervezethez, elrabolták, kÃnozták és fogva tartották paramilitáris egységek, amelyeket azért fizettek, hogy megfélemlÃtsék a munkásokat és visszatartsák Å‘ket a szakszervezetekbe tömörüléstÅ‘l. Törökországban 2005-ben a rendÅ‘rség 14 kamionvezetÅ‘t vert meg, családostul, tiltakozásért.
Indiában a Coca-Cola tönkreteszi a helyi mezÅ‘gazdaságot azzal, hogy privatizálja az ország vÃztartalékait. A keralai Plachimadában a Coca-Cola másfélmillió liter kútvizet pumpált ki, és eladta Dasani és BonAquás palackokban. A talajvÃz elszennyezÅ‘dött, több száz közösség vÃzellátását zavarva meg, a mezÅ‘gazdaságról nem is beszélve. A maradék vÃz megfertÅ‘zÅ‘dött, megbetegÃtve a helyieket. Varanasiban, Thaneben és Tamil Naduban is vÃzhiány lépett fel. A vállalat abban is hibás, hogy az ipari szennyezÅ‘désekkel tele maradék vizet eladta a helyi farmereknek mint fertÅ‘tlenÃtÅ‘szert, pedig veszélyes mennyiségű ólmot és kadmiumot tartalmazott. A Coca-Cola az egyik legdiszkriminatÃvabb munkaadó a világon 2000-ben kétezer fekete dolgozó perelte be az Egyesült Ãllamokban a vállalatot faji megkülönböztetésért a fizetések és az elÅ‘léptetés terén. Mexikóban a Coca-Cola FEMSA, Latin-Amerika legnagyobb Coca-Cola palackozója, kirúgta az egyik palackozó menedzserét, mert homoszexuális volt. Végül, mivel a Coca-Cola rendszeresen megtagadta az egészségügyi biztosÃtást a munkásaitól és családjuktól, nem segÃtve az AIDS afrikai terjedésének megállÃtását. Ez a vállalat az egyik legnagyobb magán munkáltató a kontinensen, de csak részben fedezi a drágább gyógyszerek árát, a közönséges gyógyszerekét pedig egyáltalán nem.
Kik dolgoznak rajta: ** Coke Watch ** Corp Watch ** India Resource Center ** Killer Coke ** Polaris Institute ** Public Citizen ** Students Against Sweatshops ** USLEAP
DOW CHEMICAL
EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Andrew N. Liveris Lépj kapcsolatba velük: Dow Chemical Co. 2030 Dow Center Midland, MI 48674
Emberi jogokat sértÅ‘ tevékenység: kémiai fegyverek készÃtése, mérgezÅ‘ vegyi anyagok terjesztése, toxikus hulladék elhelyezése lakott területre, környezeti károk, egészségi problémák, halál
A Dow Chemical már több évtizede tesz tönkre emberi életeket és mérgezi a bolygót. A leghÃrhedtebb ezek közül a többmillió vietnámi és egyesült államokbeli veteránt érintÅ‘ pusztÃtás és egészségkárosÃtás, amit az Agent Orange nevű, a vietnámi háború számára készÃtett lombtalanÃtó szerrel ért el. A Dow az „elÅ‘bb találd fel, kérdezÅ‘sködni ráérsz késÅ‘bb is†tÃpusú politikája nyomán kifejlesztette és tökéletesÃtette a Napalmot, egy brutális vegyi fegyvert, ami sok ártatlan embert égetett halálra Vietnámban és más háborúkban. 1988-van a Dow rovarirtó szereket adott el Szaddám Husszeinnek, olyan figyelmeztetések ellenére, melyek szerint ezeket vegyi fegyverek gyártására használhatják.
2001-ben a Dow örökölte a történelem legnagyobb békeidőben történt ipari katasztrófájának a toxikus hagyatékát, amikor megkapta az Union Carbide Corporationt(UCC) és külső tartozásait az indiai Bhopalban. Amint az Egyetemisták Bhopalért (Students for Bhopal) honlap beszámol róla, „1984 december harmadikán az indiai Bhopalban többszáz ember égett szénné egy vegyi katasztrófában az UCC rovarirtógyárában. Több mint 150.000 ember szenvedett súlyos, maradandó sérülést, közülük 22.000 azóta belehalt a sérüléseibe – egy olyan katasztrófa miatt, amelyet ma széles körben a világon a legnagyobbként ismernek.
A Dow nem hajlandó megoldani a bhopali tartozások kérdését, még létezésüket sem ismeri el, folytatva az Union Carbide azon hagyományát, hogy a vállalati felelőtlenségből húz hasznot. Indiában a Dow leányvállalatát emberölésért perelik, és a törvény elől menekülőként tartják számon. A Dow és az UCC felelőtlensége a vegyi katasztrófa után máig hatással van bhopali emberek életére.
Szerte a világon a Dow emberi jogokat sértÅ‘ tevékenységek részese: környezeti károk, vizek és talaj megfertÅ‘zése, egészségügyi károk, vegyi mérgezések, vegyi hadviselés. Hatása szerte a világon érzÅ‘dik, a Michigan állambeli Midland központjuktól az új-zélandi Plymouthig. Midlandban a Dow klóros vegyületeket gyártott, és a hulladékot elégette és eltemette, beleértve az Agent Orange alapanyagait. Plymouthban 500.000 gallon Agent Orange-t gyártottak, és többszáz tonna mérgezÅ‘ hulladékot temettek el mezÅ‘gazdasági területen. Közép-Amerikába az EPA által betiltott rovarirtót (DBCP)szállÃtott banán- és ananásztermelÅ‘knek. Ennek eredményeképpen az ültetvényeken dolgozó emberek meddÅ‘k lettek. Szerte a világon kaphatók a Dow veszélyes termékei mint oldószerek, műanyagok, festékek és gyógyszerek.
Åk dolgoznak rajta: ** Dow Accountability Network ** Vietnam Relief and Responsibility Campaign ** Fund for Reconciliation and Development ** The Vietnam Dioxin Collective ** International Campaign for Justice In Bhopal ** Students For Bhopal o Amnesty International-USA ** Greenpeace International ** Ecology Center ** Tittabawassee River Watch ** Beyond Pesticides
DYNCORP
A vállalat: DynCorp (owned by CSC) EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Van Honeycutt Lépj kapcsolatba velük: DynCorp/CSC 2100 East Grand Avenue El Segundo, CA 90245 USA Telefon: 310.615.0311
Emberi jogokat sértő tevékenység: egészségügyi károk, környezeti károk és katasztrófák; emberi életek veszélyeztetése; fizikai visszaélések; szexkereskedelem
Az Å‘rzÅ‘-védÅ‘ cégek az utóbbi évtizedben a globális piac leggyorsabban növekvÅ‘ szektorát jelentik – évi 100 milliárd dolláros, szinte teljesen szabályozatlan iparág. A DynCorp, az egyik ilyen erÅ‘szak-szolgáltató, jól példázza ennek a szektornak az erejét és emberi jogokat sértÅ‘ potenciálját. MÃg vezetÅ‘ afgán államférfiakat és afrikai olajmezÅ‘ket Å‘riznek, iraki rendÅ‘röket képeznek ki, kolumbiai kokaültetvényeket számolnak fel, és üzleti érdekeket védenek az árvÃzsújtotta New Orleans-ben, ezek a zsoldosok az egyes kormányok vagy szervezetek érdekeit emberi életek árán támogatják.
2001-ben a kolumbiai-ecuadori határ mentén fertÅ‘tlenÃtett kokamezÅ‘k miatt ecuadori parasztok beperelték a DynCorpot. Azzal érveltek, hogy a DynCorp tudta – vagy tudnia kellett volna -, hogy a növényvédÅ‘szerek mérgezÅ‘ek voltak, és ezért felelÅ‘sségre kell vonni a helyieket sújtó egészségügyi problémákért és halálért, és a széleskörű környezeti károkért, amelyek veszélyeztetik megélhetési gazdaságaikat. Egy kolumbiai hetilap a DynCorpot – amely egyébként Peruban és BolÃviában is szórja a gyomirtószereit – „törvénytelen Rambónak†nevezte.
A DynCorp képezte ki Haitiban az állami rendőrséget az Arisztid elnök elleni első merénylet után, kikövezve ezzel az utat, hogy Tonton Macaoutes visszatérjen a hatalomba.
2001-ben az egyik szerelÅ‘ megvádolta a DynCorpot, hogy boszniai alkalmazottai 12 éves lányokat erÅ‘szakolnak meg, és eladják Å‘ket szexrabszolgáknak. Az általa benyújtott vád szerint „az alkalmazottak és fÅ‘nökeik perverz, törvénytelen és embertelen tevékenységet folytattak, törvénytelenül fegyverekkel, nÅ‘kkel és hamis útlevelekkel kereskedtekâ€. A szerelÅ‘ látta, hogy a DynCorp alkalmazottai nÅ‘ket adtak és vettek, és nÅ‘i rabszolgáik korával és adottságaival kérkedtek.
A DynCorp kirúgta a szerelÅ‘t, aki késÅ‘bb azt mondta: „a DynCorp a lehetÅ‘ leginkább erkölcstelen és elit, minden szabályt megszegnek, amit csak tudnakâ€. A cég áthelyezte a szexkereskedelemmel vádolt alkalmazottakat az országból, néhányat ki is rúgott. Senki ellen nem indult bűnvádi eljárás.
Åk dolgoznak rajta: ** CorpWatch ** International Labor Rights Fund and the Law Offices of Cristobal Bonifaz are handling the Ecuadorians' suit, with help from EarthRights International, Amazon Alliance, and Friends of the Earth.
FORD MOTOR COMPANY
EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: William Clay Ford, Jr. Lépj velük kapcsolatba: Ford Motor Company P.O. Box 685 Dearborn, MI 48126-0685 Email: wford@ford.com
Emberi jogokat sértÅ‘ tevékenység: környezeti károk, globális klÃmaváltozás, hozzájárulás olajért folyó háborúkhoz
Az Egyesült Ãllamokbeli autóipar hozzájárul Amerika olajfüggÅ‘ségéhez. Az USÃban a legtöbb benzint az autók fogyasztják. Az Egyesült Ãllamok lakossága a világ népességének öt százalékát jelenti, de olajfogyasztásuk az egész világénak a 25 százaléka. Az USA olajfüggÅ‘sége rengeteg emberi jogi szempontból problémás és környezetszennyezÅ‘ tevékenységgel áll kapcsolatban, beleértve az emberi jogok megsértését Nigériában, Ecuadorban, Szudánban, Dél-Afrikában és Indonéziában. Az olajfüggÅ‘ség miatt segÃtette az Egyesült Ãllamok kormánya az emberi jogokat megsértÅ‘ kormányt például Szaúd-Arábiában. Kiüldözte a bennszülötteket a füldjükrÅ‘l, többszázezer acre esÅ‘erdÅ‘t tett tönkre, ahol a világon élÅ‘ állatfajok fele él. Közvetve hozzájárult olajért folyó háborúkhoz, mint az iraki háború, aahol több mint 2100 amerikai katona halt meg, az iraki halottak számát pedig 27.000 és 100.000 közt becslik. Városokat mérgezett meg, többmillió ember életét veszélyeztetve, és többszázezer gyerek asztmás megbetegedését okozta. Mint a globális felmelegedéshez hozzájáruló cég, megnövelte az olyan szélsÅ‘séges idÅ‘járási jelenségek elÅ‘fordulási esélyét, mint a Katrina hurrikán, amely legkevesebb 1.289 ember halálát okozta.
Az autógyártók közt a Ford Motor Company a legrosszabb. 1999 óta minden évben az Egyesült Ãllamok Környezetvédelmi Ügynöksége a Ford autóit és teherautóit találta a legkevésbé üzemanyag-hatékonynak az összes amerikai autó közül. A Ford jelenlegi autó- és teherautó-parkja rosszabbul gazdálkodik az üzemanyaggal, mint az eredeti T-Modell Ford.
A Ford a legrosszabb az üvegházgáz-kibocsátásban is. Az Union of Concerned Scientists legutó.bbi felmérése szerint „a Ford abszolút értelelmben a legtöbb üvegházgázt bocsátja ki a Hat Nagy autógyártó közülâ€. Ha a Ford egy ország lenne, sorban a tizedik lenne a globális felmelegedéshez hozzájáruló országok közt a világon, rögtön Olaszország után.
MeglepÅ‘ módon, a cég nemrégiben lefolytatott zöldrefestÅ‘ PR-kampánya ellenére a mutatói egyre rosszabbak. A Ford saját fenntarthatósági jelentése szerint 2003 és 2004 között a cég üzemanyag-gazdálkodása az egész Egyesült Ãllamokban romlott, a széndioxid-kibocsátása nÅ‘tt. A Ford azért lobbizik, hogy megakadályozzon olyan szövetségi és állami döntéseket, amelyek javÃthatnának a helyzeten: azellen lobbizott, hogy a törvényhozók növeljék a nemzeti szinten kötellezÅ‘ hatékonyság-sztenderdeket, és részt vesz egy perben Kalifornia üzeemanyaghatékonyság-sztenderdjei ellen.
Åk dolgoznak rajta: ** Bluewater Action Network ** Energy Action ** Jumpstart Ford, a coalition of Global Exchange, Rainforest Action Network and the Ruckus Society
KBR (KELLOGG, BROWN, AND ROOT): A HALLIBURTON CORPORATION LEÃNYVÃLLALATA
Elnök és az EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Andrew Lane Lépj velük kapcsolatba: KBR 601 Jefferson Street Houston, TX 77002 Telefon: (713) 753-2000
Emberi jogokat sértő tevékenység: túlszámlázás, szükségtelen szolgáltatásokat nyújtottak az adófizetők pénzéből, zsarolás, harmadik világbeli népek kizsákmányolása
A KBR egy olyan magáncég, amely katona szolgáltatásokat nyújt. HÃrhedten gyanúsan könyvel, számláz, megkérdÅ‘jelezhetÅ‘en kezel közpénzeket, nem megkötött szerzÅ‘désekre hivatkozik. A KBR gyanús könyvelésére Irakkal kapcsolatban 2003 decemberében figyeltek fel, amikor a Pentagon rákérdezett némi importált üzemanyag borsos árára. Korábbi alkalmazottak beszámoltak esetekrÅ‘l, amikor a KBR 100 dollárt számlázott egy csomag fehérneműre vagy 45 dollárt egy doboz szódára, miközben nem volt képes egyszerű olajszűrÅ‘ket beszerezni, lejárt élelmiszert adott a katonáknak, vagy felszámlázott nem létezÅ‘ ebédeket. 2005 júniusában a Pentagon 1,4 milliárd dollár „megkérdÅ‘jelezhető†és „nem támogatott†költséget kért számon a KBR-en.
Ismerve a KBR történetét ezen nem kell meglepÅ‘dnünk. 2002-ben a cég 2 millió dollártt fizetett egy elveszÃtett perben, mert inflációt okozott a szerzÅ‘dések árában Fort Ordban, Kaliforniában. 2000-ben a GAO felelÅ‘sségre vonta a KBR-t túlszámlázásért és szükségtelen szolgáltatásokért a Balkánon. A KBR módszereihez hozzátartozik helyi tisztviselÅ‘k vagy alvállalkozók lefizetése is.
Sok harmadik világbeli állampolgárt vett fel az Irak „újjáépÃtésén†dolgozó munkásnak a KBR. Ezek az emberek, akik nagyrészt szegény ázsiai országokból jöttek, váratlanul a történelem legnagyob civil munkaerejét képezték, amely Amerika háborúját támogatta.
Az alvállalkozók bonyolult hálózata, amely a harmadik világbeli munkásokat toborozza és alkalmazza, nagyban csökkenti a szerzÅ‘dések költségét, és elhomályosÃtja az ellenÅ‘rzÅ‘ szervek látását. A munkások gyakran uzsorásoktól vesznek fel pénzt arra, hogy lefizessék az elÅ‘leget a tengeren túli munkáért. Mikor megérkeznek, védtelenül és bizonytalan törvénykezési státusban találják magukat. Gyakran zsúfolt tömegszállásokon alusznak és kint várnak a fojtó hÅ‘ségben, hogy ehessenek valamit. Sokuknak nincs része megfelelÅ‘ orvosi ellátásban, heti hét napot dolgoznak nagyon kemény munkában, napi 10 órát vagy még többet. Kevesen kapnak rendes munkavédelmi felszerelést vagy védelmet a gránátok vagy lövedékek ellen.
Most a KBR-t azzal vádolják, hogy ugyanezt a rendszert tartják fenn a Katrina hurrikán által sújtott területeken. Jelentések születtek arról, hogy a KBR alvállalkozói harmadik világbeli munkásokat zsákmányolnak ki (ezúttal latin-amerikaiakat), akik közül sokan nem kapnak fizetést, ételt, minÅ‘sÃthetetlen körülmények közt laknak, és betegségeiket nem kezelik.
Åk dolgoznak rajta: ** Corpwatch ** Center for Corporate Policy ** Halliburton Watch ** Houston Global Awareness
LOCKHEED MARTIN
EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Robert Stevens Lépj kapcsolatba velük: Lockheed Martin Corp 6801 Rockledge Dr Bethesda, MD 20817 Telefon: (301) 897-6000
Emberi jogokat sértő tevékenység: háborúból hasznot húztak
A Lockheed Martin a világ legnagyobb katonai szerzÅ‘dÅ‘ cége. 2003-ban, Irak megszállásának évében a cégnek 21,9 milliárdnyi szerzÅ‘dése volt a Pentagonnal. A folyamatos profitot a Pentagon szatelit-, repülÅ‘gép-, lövedék- és egyéb halálos technikai eszköz-megrendelései biztosÃtják. 2000 óta, mióta Busht megválasztották, a cég részvényei háromszorosukat érik.
Egy olyan nagy cég, mint a Lockheed Martin képes számára kedvezÅ‘en alakÃtani a piaci környezetet. Amint a Center for Corporate Policy (www.corporatepolicy.org) megjegyzi, nem véletlenül lett Lockheed VP Bruce Jackson – aki 2000-ben segédkezett a republkánus külpolitikai program megalkodásában—kulcsszereplÅ‘ az Új Amerikai Évszázadért Programban, az iraki háború ötletgazdájánál.
A Lockheed Martin nem az egyetlen védelmi cég, amely a szÃnfalak mögött próbálja befolyásolni a politikát, de egyike a legrosszabb ilyen cégeknek. Stephen J. Hadley, aki ma Condoleeza Rice székében ül az elnök nemzeti biztonsági tanácsadójakénnt, korábban társ volt egy nagy ügyvédi irodában, ami a Lockheed Martint képviselte. Å csak egyike azoknak, akik a katonai ipar és a „civil†nemzeti biztonsági apparátus közti „kisajtón†közlekednek. Ezek a háborús nyerészkedÅ‘k – a Trident rakéta, az F-16-os, az F/A-22 és C-130 Herkules, a DSCS-3 műhold készÃtÅ‘i, mély és jogtalan befolyással rendelkeznek az USA külpolitikai döntéseire.
Åk dolgoznak rajta: ** Brandywine Peace Community ** Center for Corporate Policy ** War Resisters League
MONSANTO
EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Hugh Grant Contact the Corporation: c/o Kathleen Klepfer, Chief of Staff for Hugh Grant 800 North Lindbergh Boulevard St. Louis, MO 63167 Telefon:(314) 694-1000 Fax: (314) 694-8394 kathleen.lee.klepfer@monsanto.com
Emberi jogokat sértő tevékenység: kilakoltatások, egészségügyi károk, gyerekmunka
A Monsanto messze a legnagyobb genetikailag módosÃtott magokat előállÃtó cég, a szója, gyapot, búza és kukoricapiac 70-100 százalékát uralja. UgyanÅ‘k az egyik legnagyobb emberi jog-sértéseket követik el az ételhez, földhöz és egészséghez való jog megtagadásával.
A Monsanto a monokultúrát terjeszti – hogy óriási területeken ugyanazt a terményt termeljék. Ez a gyakorlat kiszorÃtja a megélhetési gazdaságokat és tönkreteszi a termÅ‘földet, évekre lerontva a talaj és a vÃz minÅ‘ségét, mivel kivonja belÅ‘lük a legfontosabb tápanyagokat. A cég mesterségesen lenyomja az árakat, olyan szegény országokat árasztva el olcsó, genetikailag módosÃtott ételekkel, mint Mexikó, India vagy BrazÃla. Ezzel farmerek millióit gyakorlatilag kilakoltatja a földjükrÅ‘l, s arra kényszerÃti Å‘ket, hogy a városban keressenek munkát.
A Monsantó termeli a világon a legtöbb „Roundup†nevű gyomirtószert. A Roundup-ot gyomirtószerként adják el a kistermelÅ‘knek, de az lassan a talajban felhalmozódik és a termesztett növényeket is károsÃtja. Mivel a növények meddÅ‘k lesznek, a farmerek kénytelenek megvásárolni a Roundup-rezisztens magokat a Monsantótól. Ezzel sikerül egy függÅ‘ségi kört kialakÃtani a gyomirtó és a magok felÅ‘l is. Mindkét termék jogvédett, és különösen magas áron kapható.
A Roundup Ultra a fenti szer egyik változata, amit nem lehet kapni kereskedelmi forgalomban, de rendszeresen használják tiltott termények megsemmisÃtésére. Csakhogy, mikor ez a szer tönkreteszi a koka-táblát, olyan megélhetési terményeket is tönkretesz, mint a banán vagy a kávé. A szernek való kitettség bizonyÃtottan rákot, bÅ‘rmegbetegedéseket, spontán abortuszt vagy koraszülést, bél- és idegrendszeri károsodásokat okoz.
A Holland India Bizottság és a Nemztközi Munkajogi Alap szerint a Monsantó gyerekeket is dolgoztat. Indiában a becsült szám szerint 12.375 gyerek dolgozik multinacionális agrárvállalatoknnál, beleértve a Monsantót is. A gyomirtóknak való kitettség miatt gyerekek is haltak meg vagy betegedtek meg súlyosan.
A Monsanto évi nyeresége 5,4 milliárd dollár.
Åk dolgoznak rajta: ** Food First ** GM Watch ** GRAIN ** India Resource Center ** Institute for Agriculture and Trade Policy ** Landless Workers' Movement ** Organic Consumers' Association ** Via Campesina
NESTLE USA
EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Joe Weller Lépj kapcsolatba velük: Nestle USA 800 N. Brand Blvd. Glendale, CA 91203 Telefon: 818-549-6000 Fax: 818-549-6952
Emberi jogokat sértÅ‘ tevékenység: gyerekmunkával való visszaélés, munkások jogainak semmibe vétele, káros termékek agresszÃv marketingje, nemzeti egészségügyi és környezeti törvények megszegése
A csokoládé-iparnak van egy titka, amit ha egyszer megtud az ember, kevésbé találja már édesnek a csokiját: a világszerte elfogyasztott csokoládé nagy részét olyan kakaóból csinálják, amit törvénytelen gyerekmunkával, akár gyerekrabszolgák munkájával termelnek meg.
A világ kakaó-ellátásának több mint 40 százaléka Elefántcsontpartról származik, amelyben körülbelül 109.000 gyerekmunkás dolgozik veszélyes körülmények közt kakaóültetvényeken, olyan körülmények közt, amelyeket a gyerekmunka legrosszabb formájaként Ãrnak le. 2001-ben a kanadai Mentsétek Meg a Gyermekeket jelentette, hogy 15.000 9 és 12 év közötti gyereket, sokan az elszegényedett Maliból származtak, becsalogattak vagy eladtak rabszolgának nyugat-afrikai kakaófarmokra, fejenként 30 dollárért. Idén nyáron a Nemzetközi Munkajogi Alap és egy birminghami ügyvédi iroda pert indÃtott a Nestlé és néhány alvállalkozója ellen volt gyerekrabszolgák nevében.
Azért épp a Nestlét célozták meg, mert ő a harmadik legnagyobb kakaó-felvásárló Elefántcsontparton, van ott feldolgozóüzeme, raktára, exporteszközei, és tudatában van az igazságtalan munkakörülményekkel, mégis folytatja a kereskedést. A Nestlé és más csokoládé-cégek megegyeztek abban, hogy 2005 július elsejétől nem vásárolnak többé gyerekek kényszermunkájával dolgozó farmokról kakaót, de ezt nem tartották be.
A Nestlé csecsemÅ‘tápszer erÅ‘szakos marketingjérÅ‘l is hÃres: az 1980-as években szegény országokban számtalan gyerek halt meg, mert nem kaptak meg olyan fontos tápanyagokat, amelyek az anyatejben benne lettek volna, a Nestlé csecsemÅ‘tápban viszont nem voltak benne. Emiatt a Nestlé még mindig a világon a leginkább bojkottált cégek közé tartozik, a csecsemÅ‘tápszerét még mindig viták övezik. 2005-ben Olaszországban a rendÅ‘rség több mint kétmillió liter Nestlé csecsemÅ‘tápszert foglalt le, ami a csomagolás festékébÅ‘l beszivárgott ITX vegyszert tartalmazott. Kiderült, hogy a cég már hónapok óta tudott a szennyezÅ‘désrÅ‘l, de nem vonta vissza a tápszert.
Ezen kÃvül számos országból jelentettek munkajogi visszaéléseket a Nestlé gyáraiban. Kolumbiában a Nestlé egy gyár összes munkását kirúgta, olcsóbb munkaerÅ‘t alkalmazott helyettük, és nem újÃtotta meg a kollektÃv munkaszerzÅ‘dést. Cabuyao Lagúnában, a Fülöp-szigeteken egy hároméves Nestlé-ellenes sztrájkot részben az okozott, hogy a Nestlé a Feljebbviteli BÃróság döntése ellenére megtagadta a munkások nyugdÃjjuttatásait. A cég brutális módszerekkeell próbálta megtörni a sztrájkot. Idén két szakszervezeti tagot öltek meg, köztük Diosdado Fortuna szakszervezeti vezetÅ‘t.
Åk dolgoznak rajta: ** Global Exchange ** International Baby Milk Action ** International Labor Rights Fund
PHILIP MORRIS USA and PHILIP MORRIS INTERNATIONAL (a.k.a. the Altria Group Inc.)
Elnök és az EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Louis C. Camilleri Contact the Corporation: Philip Morris USA Consumer Response Center P.O. Box 26603 Richmond, Virginia 23261 www.philipmorrisusa.com Email form: www.philipmorrisusa.com/en/contact_us/contact_us_by_email.asp?a ction=init Philip Morris International Consumer Service Case Postale 1171 1001 Lausanne, Switzerland www.philipmorrisinternational.com
Emberi jogokat sértÅ‘ tevékenység: halálos termékek agresszÃv marketingje
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a dohányzás a másdik legnagyobb oka az olyan elhalálozásoknak a világon, amelyeket meg lehetett volna akadályozni. Szinte ötmillió ember hal meg évente a dohányiparnak köszönhetÅ‘en – a termékeiket használó emberek fele korai halált hal. A dohánycégek közt a Philip Morris a leghÃrhedtebb. Most Altriának hÃvják, a világ legjövedelmehÅ‘bb cigaretta-vállalata, Å‘ csinálja a Marlborót, a Virginia Slimset, a Parliamentet, a Basicet és sok más cigarettamárkát. A Philip Morris ugyancsak vezetÅ‘ szerepet tölt be abban, hogy fiatalokat szoktat rá a dohányzásra világszerte. A Philip Morris következetesen vezette félre az embereket a termékei veszélyességével kapcsolatban. Egy perben, amit Minnesota állam indÃtott a cég ellen, olyan dokumentumok kerültek elÅ‘, amelyek szerint a Philip Morris és más vezetÅ‘ dohánycégeknagyon jól ismerték a dohányzás káros és függÅ‘séget okozó hatásait, de egészen addig tagadták ezeket, mÃg belsÅ‘ dokumentumaik a nyilvánosság elé nem kerültek. A Philip Morris máig becsapja a vásárlóit olyan „lightâ€, vagy „alacsony kátránytartalmú†cigiket árulva, amelyek az az illúziót keltik a vásárlókban, hogy ezek a márkák „egészségesebbekâ€, mint a hagyományos cigaretták. A Philip Morris aktÃvan célozta a fiatalokat szerte a világon, mint lehetséges vásárlókat. A Marlboro a legnépszerűbb cigarettamárka az amerikai fiatalok közt. Bár a cég azt állÃtja, hogy nem akarja a fiatalokat rászoktatni a dohányzásra, napponta többmillió dollártt költ a fiataloknak szóló marketingre. A tengeren túl kiskorú Marlboro-lányokkal osztogattat ingyencigit a többi kiskorúnak, és ingyenkoncerteket tart, ahol ugyancsak gyerekeknek osztogatja a cigarettát. Amint a nyugati országokban a dohányzás elleni kampányok és szabályozások korlátozni kezdik a cigarettafogyasztást, a Phiipp Morris átteszi az agresszÃv marketingjét fejlÅ‘dÅ‘ országokra, ahol a dohányzás és a dohányzással kapcsolatos halálesetek száma egyre nÅ‘nek. A Harvard Közegészségügyi Iskolája szerint a dohányzással kapcsolatos halálesetek egyre inkább Kelet-Európában és a fejlÅ‘dÅ‘ világban fordulnak elÅ‘, itt él ma a dohányosok többsége. Az Egészségügyi Világszervezet elÅ‘zetes számÃtásai szerint 2020-ra a dohányzással kapcsolatos megbetegedések száma megduplázódik a világon, a halálesetek háromnegyede a fejlÅ‘dÅ‘ világban fordul majd elÅ‘. Ezalatt a Philip Morris profitja egyre nÅ‘. 2005 harmadik negyedében az Altria profitja 25 milliárd dollár volt, ahol a 2004-hez képest való növekedést fÅ‘leg a Philip Morris USA és a Philip Morris International hozták.
Åk dolgoznak rajta: ** Campaign for Tobacco-Free Kids ** Essential Action ** Framework Convention Alliance ** World Health Organization
PFIZER
EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: William Steere Contact the Company: Pfizer 235 East 42nd Street NY, NY 10017-5755 Phone: 212-573-1000 (switchboard) Fax: 212-573-7851 Jim Brigaitis, Team Leader Diflucan Phone: 212-573-7789 Fax: 212-573-3253
Emberi jogokat sértő tevékenység: megtagadták a HIV/AIDS gyógyszerekhez való általános hozzáférést
A Pfizer a világ legnagyobb gyógyszercége, a világ gyógyszerkereskedelmének 11 százalékát képvseli, és a világ legjobban jövedelmező iparágának részeseként évi 4 milliárd dollár profitot szerez. Ugyanakkor ő az egyik legrosszabb emberi jogokat sértő cég, amely megtagadja a HIV/AIDS gyógyszeréhez való általános hozzáférést.
A Viagra, Zoloft, Zithromax, és Norvasc gyógyszereken kÃvül a Pfizer forgalmazza a Diflucant is, és olyan árakon adja el, amelyeket AIDS-ben szeenvedÅ‘ szegények nem tudnak megfizetni. A cég nenm hajlandó kiadni a flukonazol hatóanyag receptjét BrazÃlia, Dél-Afrika vagy a Dominikai Köztársaság kormányának, ahol a betegek 20 dollárt fizetnek egy heti tablettáért, mÃg az országban általános havi fizetés csak 120 dollár
Ahelyett, hogy segÃtene kiirtani a világ egyik legrosszabb járványát, a Pfizer a Kereskedelmi Világszervezet szellemi tulajdon-szabályaira hivatkozik és megtagadja a receptet a kormányoktól, amelyek általánosan elérhetÅ‘ gyógyszereket akarnak gyártani a polgáraik számára.
A Pfizer a biztonságnál is előbbre valónak tartja a profitot. 2005-ben Európában visszavont egy újfajta AIDS-gyógyszert a tudományos kutatásból, ehelyett a saját, nem tesztelt tablettáit kezdte forgalmazni az európai piacon, anélkül, hogy megfelelő információkkal rendelkezett volna a gyógyszer mellékhatásairól.
Åk dolgoznak rajta: ** ACTUP: New York, Philadelphia, Paris ** Consumer Project on Technology ** Doctors Without Borders ** Generics Now ** Health GAP ** Interfaith Center on Corporate Responsibility ** Treatment Action Campaign
SUEZ-LYONNAISE DES EAUX (SLDE)
EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Mr. Gerard Mestrallet Contact the Corporation: Suez 16, rue de la Ville-l 'Eveque 75383 PARIS Cedex 08 France Telefon: +33 1 40 06 64 00 gerard.mestrallet@suez.com
Emberi jogokat sértÅ‘ tevékenység: a vÃz privatizációja
A vÃz privatizációjának gyakorlata súlyosan sérti a tiszta vÃzhez való emberi jogot, és a Suez francia cég tevékenysége hozta a legrosszabb eredményeket ebbÅ‘l a szempontból. A cég töbmilliárd dolláros profitját olyan szegény emberek kárán nyeri, akik olyan országokban élnek, ahol emberek százai nem férnek hozzá ivóvjzhez, és a magán-vÃzszerzÅ‘dések miatt óriási vÃzárakat fizetnek.
A Suez több különbözÅ‘ néven fut a világon – Ondeo, SITA és mások -, hogy eltakarja világszerte folytatott problematikus tevékenységét. Mégis világos, hogy a Suez, a világ egyik legnagyobb vÃzvállalata az egyik fÅ‘ ludas abban, hogy a tiszta vÃz emberi jogból megengedhetetlen luxussá válik. A Public Citizen szerint a Suez megemelte a vÃzdÃjakat, nem szolgáltatott több vizet azoknak, akik nem tudták megfizetni, egész szegénység sújtotta negyedeknek levágta a vÃzszolgáltatását, és jogi eljárással fenyegetÅ‘zött a szerzÅ‘dések lejártakor.
Például Manilában, a Fülöp-szigeteken, egy Suez-cég (Maynilad Water) hétévi vÃzprivatizációja után a tanulmányok azt mutatták, hogy 400-tól 700 százalékig nÅ‘ttek a vÃzárak. Ugyanezek a tanulmányok azt is megmutatták, hogy a vállalat felelÅ‘tlensége miatt kolera és vérhas (gastroentritis) tört ki, ami hat embert ölt meg é s 725-öt betegÃtett meg súlyosan Manila Tondo negyedében.
ArgentÃnában a Suezhez kapcsolódó cégek nem voltak hajlandóak véghezvinni már megÃgért fejlesztéseket a vÃzhálózatban, amivel komoly vÃzfertÅ‘zéseket okoztak. UgyanÅ‘k magas fogyasztói árakkal dolgoznak, nem szolgáltatnak vizet annak, aki nem tud fizetni, Ãgy a leginkább rászorulókat megfosztják az önfenntartáshoz szükséges természeti erÅ‘forrástól.
BolÃviában a Suez egyik vállalata(Aguas de Illimani)200.000 embert fosztott meg a vÃzellátástól, és lázadás tört ki, amikor 335 és 445 ddollár közti áraat kért azért, hogy egy házba bekösse a vizet. Számtalan sok ember képtelen volt ezt az árat megfizetni egy olyan országban, ahol az egy fÅ‘re jutó GDP 915 dollár.
Sajnos a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank kulcsszerepet játszik a vÃzprivatizáció elÅ‘mozdÃtásában világszerte. Több országot a Nemzetközi Valutaalap a kölcsönök fejében arra szólÃtott fel, hogy nyissa meg a vÃzellátását magáncégek számára, a Világbank pedig többmillió dollár kölcsönt adott a vÃzprivatizációra. Åk dolgoznak rajta: ** Corporate Accountability International ** Food and Water Watch ** Stop Suez
WAL-MART
EURÓPAI VEZÉRIGAZGATÓ: Lee Scott Contact the Corporation: Wal-Mart Stores, Inc. 702 Southwest 8th Street Bentonville, AR 72716 Tel. (479) 273-4000 Email corporate headquarters: walmartstores.com/GlobalWMStoresWeb/navigate.do?catg=221
Emberi jogokat sértő tevékenység: munkajog megsértése, diszrimináció a munkahelyen, szakszervezeti tevékenység akadályozása
A Wal-Mart a világ legnagyobb vállalata. 5.100 szupermarketje van szerte a világon, 1,3 millió munkást dolgoztat az USÃban, és további milliókat az alvállalkozói gyáraiban. Óriási mérete miatt a vállalat kereskedési mintája és a munkára és kereskedelemre tett hatása az egész világon érzÅ‘dik – eddig a Wal-Mart arra használta ezt a befolyását, hogy kegyetlenül lenyomja az árakat a profit érdekében, közben rengeteg emberi és munkajogot szegve meg.
Sokan hallottak arról, hogyan hömpölyög be a Wal-Mart ahová csak tud, tönkretéve a helyi szupermarketeket és kisüzleteket. Hallottunk a Wal-Mart munkajogi kihágásairól is, erÅ‘szakos túlórázástól szexuális megkülönböztetésen át az illegális gyerekmunkáig és a szakszervezetek betiltásáig. A Wal-Mart hÃrhedt arról s, hogy alkalmazottai több mint felétÅ‘l megtagadja az egészségügyi biztosÃtást, akik aztán csak magukra vagy az adófizetÅ‘kre hagyatkozhatnak, akik a kormány által működtetett egészségügyi segélyt fizetik.
Az már kevéssé ismert, hogy a Wal-Mart a tengeren túli üzemeiben fenntartott rendkÃvül rossz munkakörülményekkel tudja ennyire alacsonyan tartani az árait. A cég mindig alacsonyabb árat követel a beszállÃtóitól, akik ezért egyre kibÃrhatatlanabb követelményeket támasztanak a munkásaikkal szemben. 2005 szeptemberében a Nemzetközi Munkajogi Alap a Wal-Mart kÃnai, indonéziai, bangladesi, és nicaraguai alvállalkozóinak munkásnyúzdáiban dolgozók nevében beperelte a Wal-martot. EzektÅ‘l a dolgozóktól megtagadták a minimálbért, fizetetlen túlórázásra kényszerÃtették Å‘ket, és a törvény által elÅ‘Ãrt egészségügyi ellátást sem adták meg nekik. Egyéb emberi jogi sértések a Wal-Mart beszállÃtóinál: bezárták a mosdót, annyi bért fizettek, amibÅ‘l csak éhenhalni lehet, terhességi tesztet vezettek be, megtagadták az egészségügyi ellátást, és kirúgták és fekete listára tették azokat a dolgozókat, akik megpróbálták megvédeni a jogaikat.
Ezen kÃvül a Wal-Mart termékeinek közel 70 százaléka KÃnában készül, ahhol a munkások gyakran 24 órás felügyelet alatt állnak, és csak azért is kirúghatják Å‘ket, ha a gyárbeli körülményekrÅ‘l beszélnek egymás között. A kÃnai kormány nem engedélyezi független emberi jogi csoportok működését, és minden független szakszervezetre irányuló törekvést elfojtanak. A Wal-Mart nem hajlandó leleplezni a kÃnai alvállalkozóit, és nem enged be független, be nem jelentett ellenÅ‘rzést az alvállalkozók üzemeibe.
Åk dolgoznak rajta: ** Wal-Mart Watch ** ACORN ** Business Ethics International ** Sierra Club ** Wake-Up Wal-Mart ** International Labor Rights Fund ** United Students Against Sweatshops
Forrás: Global Exchange, 2005. december 10.
----------------------------------------------------------------------------------- -----------------------------------------------------------------------------------

A GLOBAL EXCHANGE szervezetről: www.globalexchange.org
Global Exchange is a membership-based international human rights organization dedicated to promoting social, economic and environmental justice around the world. Since our founding in 1988, we have successfully increased public awareness of root causes of injustice while building international partnerships and mobilizing for change. Whether it is US companies such as Nike abusing the women who make its shoes, the US government fueling an illegal, unjustified, murderous war in Iraq, or the World Trade Organization (WTO) undercutting consumer and environmental protections, Global Exchange offers itself as a partner for peace and social justice.
Mit ért emberi jogokon a Global Exchenge?
When Global Exchange says "human rights," we mean all of the rights established by the Universal Declaration of Human Rights. This document—signed by dozens of countries, including the US, at the founding of the United Nations—covers economic rights as well as political liberties. The right to free education, a job, and an adequate standards of living are just as essential to human dignity as are freedom of speech and association.
FordÃtotta: milyo ( indymedia.hu )
<< Vissza |