December közepén ülésezik a világ egyik legbefolyásosabb szervezete, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Hong Kongban, ami ellen nemzetközi tiltakozásra készülnek a globalizációkritikus mozgalmak. Utóbbiakat a New York Times „a világ második szuperhatalmának†nevezte, amikor két évvel ezelőtt sikerrel közreműködtek abban, hogy a WTO cancúni csúcstalálkozója kudarccal végződött.
Mi az a WTO és miért tüntetnek százezrek ellene, ahányszor összeül? – ez a mottója a Globfesztnek, a két legismertebb hazai alternatÃv szervezet, a Védegylet és a Zöld Fiatalok nemzetközi konferenciájának, amelyet e hét végén tartanak a budapesti Gödör Klubban. Ma ismertetjük a civil szervezetek állÃtásainak néhány elemét, szerdán megszólaltatjuk Major Istvánt, hazánk Nemzetközi Kereskedelmi KépviselÅ‘jét, aki éveken át dolgozott a Kereskedelmi Világszervezetben.
December 1-én, csütörtökön 12 és 14 óra között pedig a NOL vitafórumán válaszol olvasóink kérdéseire Boda Zsolt közgazdász, a Védegylet szóvivÅ‘je. Várjuk kérdéseiket, hozzászólásaikat a globalizációval, a WTO-val, a GATS szerzÅ‘dsésel kapcsolatban. Bekapcsolódhat a párbeszédbe az online@nepszabadsag.hu cÃmre küldött elektronikus levéllel is.
A GATS és a demokrácia
A GATS a globalizációkritikai mozgalmak bÃrálatának talán legfÅ‘bb célpontja. A GATS egy évek óta zajló, nemzetközi szabályozási folyamat, amelynek célja, hogy magáncégek is nyújthassanak szinte bármilyen szolgáltatást az általános iskolai oktatástól kezdve a szÃvműtétig a Föld majdnem minden országában. Ennek érdekében tárgyalások zajlanak a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO), amelynek Magyarország is tagja. A folyamatot és a belÅ‘le várható eredményt betűszóval GATS-nak nevezik, magyarul Ãltalános Egyezmény a Szolgáltatások KereskedelmérÅ‘l (General Agreement on Trade in Services.)
Az alternatÃv mozgalmak kezdeményezésére világszerte négyszáz önkormányzat, valamint civil- és szakszervezetek nyilvánÃtották már ki, hogy ellenzik a GATS céljait. Magyarországon elsÅ‘ként Ivád falu lépett be a mozgalomba, amelynek többek között Bécs, Párizs és Oxford is tagja. A tiltakozás honlapja.
A Védegylet weboldalán látható egy Marlboro-doboz, rajta a felirat: számtan. Az oktatás, az ivóvÃz és minden más áru lesz, talán egyedül az igazságszolgáltatás lenne továbbra is mentes a piaci versenytÅ‘l, ha a GATS-tervek megvalósulnak – állÃtja az ökopolitikai szervezet. A bÃrálatok szerint mind maguk a tervek, mind pedig a jelenlegi tárgyalási folyamatok a demokráciát ássák alá.
„A GATS-folyamat titokban zajlik és ez logikusan fakad az egyezmény filozófiájából. A magyar kormányok – a jelenlegi és a korábban kormányzó, most ellenzékben lévÅ‘ erÅ‘k egyaránt – hűségesen asszisztáltak a WTO párnázott ajtajai mögött megálmodott új világrendhez.†– Ãrta róla a NOL-on Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivÅ‘je.
Scheiring Gábor, a Védegylet szakértÅ‘je ehhez hozzáteszi, hogy az elmúlt tÃz év hazai történései egybevágnak a GATS filozófiájával: a közszolgáltatások „piacosÃtása†megkezdÅ‘dött, például az egészségügyben és az oktatásban.
Az elképzelt új világrendrÅ‘l a bÃrálók azt mondják, hogy a cégek érdekei elsÅ‘bbséget fognak élvezni a szociális vÃvmányokkal, természeti és kulturális értékekkel szemben. - A demokrácia ellen bevetett valóságos „trójai faló†– Ãrja róla Benyik Mátyás, az ATTAC Magyarország elnöke Susan George WTO cÃmű, magyarul is megjelent könyvének elÅ‘szavában.
A szociális vÃvmányok az alternatÃv globalizációs szervezetek szerint azért lesznek veszélyben, mert a magáncégek kezébe adott közszolgáltatások megdrágulnak és a szegényebb rétegek számára elérhetetlenné válnak majd.
Scheiring már a GATS elÅ‘szelének tartja, hogy megkezdÅ‘dött a szolgáltatások tudatos leépÃtése a kistelepüléseken, ami az általános iskolák öszszevonásában, a mobilposta intézményének fejlesztésként tálalt bevezetésében, a vasúti menetrend téli "ésszerűsÃtésében" ölt testet.
A demokratikus deficitet az alternatÃv mozgalmak egyrészt abban látják, hogy a nagyszabású átalakÃtás eddig úgy haladt elÅ‘re, hogy a kormányok nem tartottak róla a társadalmi vitát, másrészt a GATS olyan elemeket tartalmaz, amelyek meggátolják, hogy vissza lehessen vonni az egészet.
Az egyezmény kifejezetten tiltja, hogy a természeti erÅ‘források védelmében fel lehessen lépni – állÃtja Scheiring. Például, ha privatizálják a vÃzszolgáltatást, akkor rögzÃteni fogják, hogy mennyi vÃz termelhetÅ‘ ki, és ezt nem lehet utóbb csökkenteni még akkor sem, ha elkezdenek kiapadni a források.
Ha esetleg kudarcnak bizonyul a piaci verseny például az ivóvÃz szolgáltatásában, akkor a GATS értelmében az országnak hatalmas kompenzációt kell fizetnie a befektetÅ‘nek az elmaradt profitért, ha vissza akarja venni szolgáltatást. Vagy fel kell ajánlania egy másik területet, ahol a haszon behozható – állÃtja a szakember.
WTO – a legfőbb rossz?
Az alternatÃv szervezetek mindezért a Kereskedelmi Világszervezetet teszik felelÅ‘ssé. A WTO egyezményei messze túlmutatnak a kereskedelem szabályozásán, az egész gazdaságra, de a társadalomra, a környezetvédelemre – azaz egész életünkre – hatással vannak. Csak legfeljebb még nem tudunk róla… – Ãrja a Védegylet brosúrája, amelyet a Globfesztre adtak ki.
„De meg fogunk lepÅ‘dni, ha a WTO-egyezményekre hivatkozva meg fogják tiltani, hogy a piacról kitilthassuk, vagy akár hogy cÃmkézésre kötelezzük a génmanipulált vagy a hormonkezelt marha húsából készült élelmiszereket; hogy bármilyen elÅ‘nyben, támogatásban részesÃtsük a hazai kisvállalatokat (a multik támogatására mindig lesz lehetÅ‘ség)†– hangoztatja a Védegylet brosúrája.
Az évszázad üzlete
Hatalmas piacok körvonalazódnak: 2000 milliárd dollárra becsülik a Földön a közoktatási "piacot", 3500 milliárdra a közegészségügyit - Ãrja Susan George, a globalizációkritikus mozgalmak egyik legismertebb szakértÅ‘je.
Ha ezeket a számokat összehasonlÃtjuk az összesen 6000 milliárd dollárt kitevÅ‘ nemzetközi árukereskedelem méretével, akkor rájövünk, hogy mekkora üzletrÅ‘l van szó.
A Kereskedelmi Világszervezet jelenlegi működése arra a hitre épül, hogy minél kevesebb akadály áll a tÅ‘ke elÅ‘tt, annál nagyobb lesz a gazdasági fejlÅ‘dés, következésképpen annál jobb lesz a helyzete minden embernek. A globalizáció kritikusai szerint nem lesz mindenkinek jobb, ezért le akarják állÃtani a tárgyalásokat és széleskörű vitát rendezni róla.
Ma a globális döntéshozatali folyamatok súlypontja a technokrata apparátusok térfelén van – Ãrja Schiffer András a Népszabadságban.
"Amit megpróbálunk elérni, még senki nem tette a történelemben: be akarjuk vezetni a demokráciát a nemzetközi szférába" - Ãrja Susan George.
