Mi az a WTO és miért tüntetnek százezrek ellene, ahányszor összeül? – ez a mottója a Globfesztnek, a két legismertebb hazai alternatív szervezet, a Védegylet és a Zöld Fiatalok nemzetközi konferenciájának, amelyet e hét végén tartanak a budapesti Gödör Klubban. Ma ismertetjük a civil szervezetek állításainak néhány elemét, szerdán megszólaltatjuk Major Istvánt, hazánk Nemzetközi Kereskedelmi Képviselőjét, aki éveken át dolgozott a Kereskedelmi Világszervezetben.

December 1-én, csütörtökön 12 és 14 óra között pedig a NOL vitafórumán válaszol olvasóink kérdéseire Boda Zsolt közgazdász, a Védegylet szóvivője. Várjuk kérdéseiket, hozzászólásaikat a globalizációval, a WTO-val, a GATS szerződsésel kapcsolatban. Bekapcsolódhat a párbeszédbe az online@nepszabadsag.hu címre küldött elektronikus levéllel is.

A GATS és a demokrácia

A GATS a globalizációkritikai mozgalmak bírálatának talán legfőbb célpontja. A GATS egy évek óta zajló, nemzetközi szabályozási folyamat, amelynek célja, hogy magáncégek is nyújthassanak szinte bármilyen szolgáltatást az általános iskolai oktatástól kezdve a szívműtétig a Föld majdnem minden országában. Ennek érdekében tárgyalások zajlanak a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO), amelynek Magyarország is tagja. A folyamatot és a belőle várható eredményt betűszóval GATS-nak nevezik, magyarul Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről (General Agreement on Trade in Services.)

Az alternatív mozgalmak kezdeményezésére világszerte négyszáz önkormányzat, valamint civil- és szakszervezetek nyilvánították már ki, hogy ellenzik a GATS céljait. Magyarországon elsőként Ivád falu lépett be a mozgalomba, amelynek többek között Bécs, Párizs és Oxford is tagja. A tiltakozás honlapja.

A Védegylet weboldalán látható egy Marlboro-doboz, rajta a felirat: számtan. Az oktatás, az ivóvíz és minden más áru lesz, talán egyedül az igazságszolgáltatás lenne továbbra is mentes a piaci versenytől, ha a GATS-tervek megvalósulnak – állítja az ökopolitikai szervezet. A bírálatok szerint mind maguk a tervek, mind pedig a jelenlegi tárgyalási folyamatok a demokráciát ássák alá.

„A GATS-folyamat titokban zajlik és ez logikusan fakad az egyezmény filozófiájából. A magyar kormányok – a jelenlegi és a korábban kormányzó, most ellenzékben lévő erők egyaránt – hűségesen asszisztáltak a WTO párnázott ajtajai mögött megálmodott új világrendhez.” – írta róla a NOL-on Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője.

Scheiring Gábor, a Védegylet szakértője ehhez hozzáteszi, hogy az elmúlt tíz év hazai történései egybevágnak a GATS filozófiájával: a közszolgáltatások „piacosítása” megkezdődött, például az egészségügyben és az oktatásban.

Az elképzelt új világrendről a bírálók azt mondják, hogy a cégek érdekei elsőbbséget fognak élvezni a szociális vívmányokkal, természeti és kulturális értékekkel szemben. - A demokrácia ellen bevetett valóságos „trójai faló” – írja róla Benyik Mátyás, az ATTAC Magyarország elnöke Susan George WTO című, magyarul is megjelent könyvének előszavában.

A szociális vívmányok az alternatív globalizációs szervezetek szerint azért lesznek veszélyben, mert a magáncégek kezébe adott közszolgáltatások megdrágulnak és a szegényebb rétegek számára elérhetetlenné válnak majd.

Scheiring már a GATS előszelének tartja, hogy megkezdődött a szolgáltatások tudatos leépítése a kistelepüléseken, ami az általános iskolák öszszevonásában, a mobilposta intézményének fejlesztésként tálalt bevezetésében, a vasúti menetrend téli "ésszerűsítésében" ölt testet.

A demokratikus deficitet az alternatív mozgalmak egyrészt abban látják, hogy a nagyszabású átalakítás eddig úgy haladt előre, hogy a kormányok nem tartottak róla a társadalmi vitát, másrészt a GATS olyan elemeket tartalmaz, amelyek meggátolják, hogy vissza lehessen vonni az egészet.

Az egyezmény kifejezetten tiltja, hogy a természeti erőforrások védelmében fel lehessen lépni – állítja Scheiring. Például, ha privatizálják a vízszolgáltatást, akkor rögzíteni fogják, hogy mennyi víz termelhető ki, és ezt nem lehet utóbb csökkenteni még akkor sem, ha elkezdenek kiapadni a források.

Ha esetleg kudarcnak bizonyul a piaci verseny például az ivóvíz szolgáltatásában, akkor a GATS értelmében az országnak hatalmas kompenzációt kell fizetnie a befektetőnek az elmaradt profitért, ha vissza akarja venni szolgáltatást. Vagy fel kell ajánlania egy másik területet, ahol a haszon behozható – állítja a szakember.

WTO – a legfőbb rossz?

Az alternatív szervezetek mindezért a Kereskedelmi Világszervezetet teszik felelőssé. A WTO egyezményei messze túlmutatnak a kereskedelem szabályozásán, az egész gazdaságra, de a társadalomra, a környezetvédelemre – azaz egész életünkre – hatással vannak. Csak legfeljebb még nem tudunk róla… – írja a Védegylet brosúrája, amelyet a Globfesztre adtak ki.

„De meg fogunk lepődni, ha a WTO-egyezményekre hivatkozva meg fogják tiltani, hogy a piacról kitilthassuk, vagy akár hogy címkézésre kötelezzük a génmanipulált vagy a hormonkezelt marha húsából készült élelmiszereket; hogy bármilyen előnyben, támogatásban részesítsük a hazai kisvállalatokat (a multik támogatására mindig lesz lehetőség)” – hangoztatja a Védegylet brosúrája.

Az évszázad üzlete

Hatalmas piacok körvonalazódnak: 2000 milliárd dollárra becsülik a Földön a közoktatási "piacot", 3500 milliárdra a közegészségügyit - írja Susan George, a globalizációkritikus mozgalmak egyik legismertebb szakértője.

Ha ezeket a számokat összehasonlítjuk az összesen 6000 milliárd dollárt kitevő nemzetközi árukereskedelem méretével, akkor rájövünk, hogy mekkora üzletről van szó.

A Kereskedelmi Világszervezet jelenlegi működése arra a hitre épül, hogy minél kevesebb akadály áll a tőke előtt, annál nagyobb lesz a gazdasági fejlődés, következésképpen annál jobb lesz a helyzete minden embernek. A globalizáció kritikusai szerint nem lesz mindenkinek jobb, ezért le akarják állítani a tárgyalásokat és széleskörű vitát rendezni róla.

Ma a globális döntéshozatali folyamatok súlypontja a technokrata apparátusok térfelén van – írja Schiffer András a Népszabadságban.

"Amit megpróbálunk elérni, még senki nem tette a történelemben: be akarjuk vezetni a demokráciát a nemzetközi szférába" - írja Susan George.