|
|||
Új hatalmi ág születik: WTO |
|||
|
A világkormány egyes tárcái már működnek és mesés hatalmuk van, állÃtják nemzetközi politikai kutatók. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a világgazdaság egyik fÅ‘ irányÃtója tartja miniszteri szintű találkozóját Hongkongban. Az eseményt páratlan nemzetközi érdeklÅ‘dés övezi, és páratlan a körülötte foganatosÃtott karhatalmi védelem is. A budapesti Globfeszten tartott elÅ‘adásaik alapján ismertetjük három világszerte ismert szaktekintély álláspontját a WTO roppant hatalmáról és politikai irányvonaláról. Ma kezdÅ‘dik a világ egyik legbefolyásosabb intézményének, a Kereskedelmi Világszervezetnek (World Trade Organisation, WTO) a hatodik miniszteri találkozója, ahol a politikai irányvonalát határozzák meg, derül ki a WTO honlapján. A WTO hatásköre szinte minden emberi tevékenységre kiterjed a Földön, és vannak eszközei az ellenszegülÅ‘k szankcionálására, sÅ‘t arra is, hogy beavatkozzon az országok belsÅ‘ szabályozásába. A WTO többek között olyan területekkel is foglalkozik, mint az oktatás, az egészségügy, a szellemi tulajdon – ez egyben az élÅ‘ szervezetekre bejegyezhetÅ‘ szabadalmakat is jelenti -, a kultúra vagy a vÃzszolgáltatás. A Kereskedelmi Világszervzetet a tagországok irányÃtják konszenzusos döntéshozatali módszerrel. 148 ország a tagja, köztük Magyarország is. De nem mindegyik tudja ugyanúgy érvényesÃteni az akaratát. Ha egy országnak van rá pénze - mint az Egyesült Ãllamoknak vagy az EU-nak -, hogy negyven embere dolgozzon a WTO genfi központjában egész évben, akkor jelentÅ‘s befolyással rendelkezhet. De 36 szegény afrikai országnak egyáltalán nincs képviselÅ‘je Genfben, Å‘k tehát ilyen befolyásról nem is álmodhatnak - véli Susan George politológus, aki a francia ATTAC, a világ egyik legnagyobb globalizáció-kritikus mozgalmának az alelnöke. Magyarországot az Európai Unió képviseli, ez azt jelenti, hogy bizonyos ügyek már nem Budapesten dÅ‘lnek el, hanem Brüsszelben. WTO – mint hatalmi ág Nincs a Földön a WTO-hoz hasonló, tehát szankciók kirovására felhatalmazott szerv emberjogi, környezetvédelmi, egészségügyi vagy munkajogi területeken - állÃtja Wolfgang Sachs szociológus, a német és olasz zöldmozgalom egyik meghatározó alakja. Belpolitikai példával élve: ma van már globális pénzügyminisztérium, valamint gazdasági és kereskedelmi tárca, ezek összességükben a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és a Kereskedelmi Világszervezet, de nincs nemzetközi egészségügyi, munkaügyi, környezetvédelmi és oktatási minisztérium - teszi hozzá Susan George. Ez egyben azt jelenti, hogy a nemzetközi folyamatokban a gazdasági érdekek intézményesÃtett túlerÅ‘ben vannak minden más érdekkel szemben. Holott a civilizáció egyszer már kitalálta a hatalmi ágak szétválasztását - teszi hozzá Wolfgang Sachs, aki a klÃmával, környezetvédelemmel és energiával foglalkozó Wupertal Intézet egyik igazgatója. Ma intézményi szinten sem találkoznak a gazdasági és a környezetvédelmi döntések, például az ENSZ montreali klÃmakonferenciája és a Kereskedelmi Világszervezet Hongkong-i miniszteri értekezlete mintha két külön bolygóval foglalkozna, nincs semmilyen szerves kapcsolat a két esemény között. Miközben elválaszthatatlan a két terület egymástól - figyelmeztet Sachs.A nemzetközi kereskedelem szabályai 1986-ig csak az ipari termékekre vonatkoztak. A nyolcvanas évek közepén pénzügyi érdekek, valamint biztosÃtótársaságok, nagy filmstúdiók, gyógyszercégek, biotechnológiai vállalatok és bankok arra a felismerésre jutottak, hogy az Å‘ területükön is szükségük van bizonyos nemzetközi szabályokra az üzleti növekedés érdekében. A kormányok nyolc év alatt dolgozták ezeket ki – mondta Susan George, aki egyben a Transnational Institute elnevezésű kritikai politikai agytröszt vezetÅ‘je. Az Európai Unió döntési mechanizmusai a saját polgárai számára átláthatatlan és befolyásolhatatlan szÃntereken zajlanak - állÃtja Wainwright. Például Tony Blair bejelenti, hogy a kelet-európai tagállamoktól forrásokat vonna el, de az indÃtványt nem elÅ‘zi meg egy olyan európai mechanizmus, amely régiónként és városonként felmérné a szükségleteket, majd fontossági sorrendet állÃtana fel közöttük. Wainwright, a részvételi demokrácia kutatója hasonlóképpen antidemokratikusnak nevezte a Kereskedelmi Világszervezetben tetÅ‘ alá hozott GATS Egyezményt, amely szerinte a befektetÅ‘k érdekében korlátozza a kormányok lehetÅ‘ségeit arra, hogy a környezet és a szociális jogok védelmében fellépjen. A GATS lényegében egy befektetésvédelmi egyezmény, de a közszolgáltatásainkra is hatással lehet - állÃtja a Globfeszt egyik szervezÅ‘je, a Védegylet. A WTO programja a gazdasági fejlÅ‘dés A WTO Hongkong-i találkozójának a fÅ‘ kérdése: hogyan lehet a fejlÅ‘dést gyorsÃtani. A „fenntartható fejlÅ‘désâ€, mint fogalom olyan belsÅ‘ ellentmondást takar, amely értelmetlenné teszi – magyarázta Wolfgang Sachs, aki a fejlÅ‘déskritika egyik megalapozója és alternatÃv gazdaságmodellek kutatója. - A „fejlÅ‘dést†ma zászlókra Ãrják, mintha teljes konszenzus lenne abban, hogy mi a fejlÅ‘dés, és hogy mekkora szükségünk van rá. De ki mit tekint fejlÅ‘désnek? Milyen paraméterek alapján határozzuk meg, hogy egy ország fejlÅ‘dik-e? A konzervatÃv gondolkodás a gazdasági növekedést azonosÃtja a fejlÅ‘déssel. Bárhogyan is szépÃtik a dolgot, ez a szemlélet a töretlen gazdasági növekedést szolgálja, még akkor is, ha elé biggyesztik a „fenntartható†szócskát. Ezzel szemben áll az a koncepció, amely szerint a fejlÅ‘dés az emberi élet számos egyéb aspektusát is felöleli, például fejlÅ‘dés az, ha erÅ‘södnek az emberi jogok, vagy egy ország fejlettségét mérve tekintetbe kell vennünk a biodiverzitás állapotát is. Minthogy két nagyon különbözÅ‘ koncepció rejlik a „fejlÅ‘dés†szó mögött, a használata zavart okoz. A „fenntartható fejlÅ‘désâ€, mint kifejezés pedig elhomályosÃtja, hogy mekkora különbség van a két koncepció mögött – mondta Sachs.
|